Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

VII. Fejezet A ROKONOK ELTARTÁSA 60. §. (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. (2) Tartásra a munkaképes leszár­mazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rá­szorul. (3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. 61. §. (1) A tartásra jogosultat roko­nai közül elsősorban leszármazol köte­lesek eltartani. (2) Amennyiben a tartásra jogosult­nak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli. (3) Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségé­ben a távolabbit megelőzi. (4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra rászoruló egye­nesági rokonai tartásának veszélyez­tetése nélkül teljesíteni képes. 62. §. (1) A házastárs köteles háztar­tásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egy­sorban terheli. (2) A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostoha­szülőjét, ha a mostohaszülő az 6 el­tartásáról hosszabb időn át gondosko­dott. 63. §. (1) Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kére­579 13 seti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítő képességük arányában oszlik meg. (2) Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat sze­mélyesen gondozza, az ezzel járó mun­kát és egyéb terhet a tartási kötele­zettség megállapításánál figyelembe kell venni, 64. §. (1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a mostohagyermek és a mostohaszülő a rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi. (2) A tartásra jogosultság sorrendjé­ben a gyermek a házastársat és az el­vált házastársat, a házastárs és az el­vált házastárs pedig — egymással egy­sorban — a többi rokont megelőzi. 65. §. (1) A kötelezett a tartás teljesí­téseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költ­ségének viselésére is kiterjed. (2) A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illető­leg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is. 66. §. A tartást a kötelezett — vá­lasztása szerint — saját háztartásában természetben vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A jogosult ala­pos okból követelheti, hogy a kötele­zett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelem­bevételével a tartás más módját is meghatározhat] a. 67. §. (1) Nem köteles mást eltarta­ni, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülő azonban a sa­ját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermeké­vel azt, ami közös eltartásukra rendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom