Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
24 45 körében — önállóan alkotja meg (13. §). Ez is egyik megnyilvánulása a szövetkezet szervezeti önállóságának, az önkormányzat elvének. Egyetlen korlát, hogy az alapszabály a jogszabályokkal nem kerülhet ellentétbe. A 14. § felsorolja, hogy az alapszabályban milyen kérdések szabályozása kötelező. A törvény szerint általánosan kötelező alapszabályi rendelkezések felsorolásának (a-f pont) kettős jelentősége van. Egyrészt — a 20. § (2) bekezdésével összhangban — kizárja azt, hogy az említett kérdésekben a szövetkezet küldöttgyűlése vagy más szerve határozhasson; másrészt a közgyűlést is arra kötelezi, hogy a felsorolt alapvető kérdéseket ne eseti határozatokban rendezze, hanem meghatározott módon — alapszabályi formában és állami jóváhagyás mellett — szabályozza. A 14. §-ban foglalt felsorolás azonban nem kimerítő; erre utal a g) pont, amely szerint mindazt az alapszabályba kell felvenni (a felsoroltakon felül), amelynek rendezését jogszabály az alapszabályra utalja vagy a rendezést a közgyűlés az alapszabályban szükségesnek tartja. Az alapokmány kidolgozásába a tagság minél szélesebb körét be kell vonni. Ez a szövetkezeti demokrácia alapvető érvényesülési területe. b) A megalkotott alapszabályt (módosítást) jóváhagyás céljából be kell nyújtani az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez; ezeket a szerveket a törvényjavaslat 114. §-a határozza meg. A törvényi feltételek rendszerére való áttérésből következik, hogy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabály jóváhagyása során nem mérlegelési jogkörében jár el, hanem azt vizsgálja, hogy fennállanak-e azok a feltételek, amelyeket jogszabályok a szóban forgó szövetkezet megalakulásához előírnak (12. §) s hogy az alapszabály megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek (15. § (2) bek.). Ha ezek fennállanak, az alapszabályt jóvá kell hagyni; ellenkező esetben a jóváhagyást meg kell tagadni. A törvényjavaslat (15. § (3) bek.) megadja a törvényi feltételek rendszerének a garanciáját is. Az alapszabály jóváhagyását jogszabálysértéssel megtagadó jogerős államigazgatási határozat ellen ui. a törvényjavaslat lehetővé teszi a bírói út igénybevételét, amire eddig nem volt lehetőség. Az alapszabály megállapítására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály módosítása esetén is alkalmazni kell. Olyan alapvető kérdésről van ugyanis szó, amelynek törvényességi biztosítékait nem lehet az eljárás egyszerűsítésének címén fellazítani. 3. A szövetkezet megalakulásának utolsó szakasza a nyilvántartásba vétel (16. §). A szövetkezet a nyilvántartásba vétellel jön létre mint jogi személy, de az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. 4. A törvényjavaslat a 17 — 19. §-ban részletes kifejtését adja a 7. §-ban megfogalmazott demokratikus önkormányzat elvének. Ennek legfontosabb megnyilvánulásai: a döntési jogkör, a vezető szervek választás útján történő létrehozása, a tagsági ellenőrzés, ezzel kapcsolatban a beszámoltatás és a szabályozási jogkör. a) A döntési jogkört csak a jogszabályok korlátozzák. A törvényjavaslat szerint a legfontosabb ügyeket a tagság egésze dönti el; ebből következik, hogy a tagság határozhatja meg: mely ügyeket tartja a legfontosabbaknak. A közgyűlésnek ezt a — saját hatáskörének megállapításában megnyilvánuló — döntési jogkörét a szövetkezet semmilyen más szerve nem korlátozhatja. b) Vezető szervek alatt a törvényjavaslat azokat a közgyűlés által választott testületi szerveket érti, amelyek tevékenysége a szövetkezet egész működését és gazdálkodását átfogja. Ezek: a vezetőség (igazgatóság) és a felügyelő bizottság. A vezető szervek és más kötelező bizottságok létrehozásánál kívánatos, hogy azokv
