Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
Az orvosi és a gyógyszerészi tevékenység megtagadása (76. §.) A javaslat a törvényesség biztosítása, valamint a szocialista erkölcs védelme érdekében kötelezi az orvost, illetőleg gyógyszerészt, hogy tagadja meg az orvosi (gyógyszerészi) tevékenységet, ha azt jogszabály tiltja, vagy ha azt jogszabályba, illetőleg a szocialista erkölcsbe ütköző cselekményhez kívánják igénybe venni. Ezzel Tt rendelkezéssel van összhangban a javaslatnak az a szabálya is, hogy a gyógyszerész nyilvánvalóan téves orvosi rendelvényre nem adhat ki gyógyszert. A gyógykezelés során a betegnek is vannak kötelezettségei, így többek között az, hogy a gyógykezelésre vonatkozó orvosi utasításokat pontosan megtartsa. Ezért a javaslat felhatalmazza az orvost arra, hogy felettes szervének előzetes hozzájárulásával a gyógykezelést — a sürgős szükség esetét kivéve —megszüntethesse, ha a beteg a gyógykezelésre vonatkozó utasításait szándékosan nem tartja meg, és ezáltal a gyógykezelés eredményességét meghiúsítja vagy késlelteti. Ez a felhatalmazás kiterjed arra az esetre is, ha a beteg vagy gondozója az orvost megsérti. Ez a rendelkezés védi az orvos személyét, az orvosi hivatás tekintélyét, egyben a betegellátás érdekeit is. A titoktartási kötelezettség (77-78. §.) Az orvos titoktartásra kötelezett annak biztosítása érdekében, hogy a beteg (hozzátartozója) vele a kórisme megállapításához és a gyógymód meghatározásához szükséges összes adatokat és körülményeket közölhesse. A titoktartási kötelezettség kiterjed a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adatokra, és minden olyan adatra, amelyet az orvos a vizsgálattal, illetőleg a gyógykezeléssel kapcsolatban tudott meg. A beteg egészségi állapotára vonatkozó adatokat az orvos a betegen kívül közölheti a beteg hozzátartozójával, továbbá azokkal, akik a beteg gondozásában részt vesznek, feltéve, hogy az adatok ismerete a gyógykezeléshez szükséges. A megbetegedés körülményeit és a vizsgálattal, illetőleg a gyógykezeléssel kapcsolatban megtudott egyéb adatokat azonban az orvos a beteg hozzátartozójával is csak abban az esetben közölheti, ha a beteg kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetőleg korlátozottan cselekvőképes nagykorú, továbbá, ha a beteg cselekvőképes nagykorú ugyan, de a közlés a beteg eredményes gyógykezelésének (gyógyulásának) biztosítása érdekében szükséges. A javaslat szerint azoknak a nevét, akiktől a fertőző nemi beteg vagy fertőző nemi betegségre gyanús személy — közlése szerint — a fertőzést kaphatta, illetőleg akiket megfertőzhetett, a beteg hozzátartozójával, sem szabad közölni. A gyógyszerészek és az egyéb egészségügyi dolgozók tekintetében a javaslat a titoktartás szabályait az orvosokra vonatkozó rendelkezésektől eltérően szabályozza. A gyógyszerész, valamint az egyéb egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozó, úgyszintén az egészségügyi képesítéssel nem rendelkező más személy (orvosírnok, mentőszolgálat gépkocsivezetője, orvostanhallgató, társadalmi aktíva, pl. a Magyar Vöröskereszt aktívája stb.) a beteg egészségi állapotára vonatkozó olyan adatot, amelyet a foglalkozása, köz megbízatása körében vagy tanulmányai során tudott meg, még a beteg hozzátartozójával sem közölhet. Ha felvilágosításért hozzá fordulnak, köteles az illetőt az orvoshoz irányítani. A javaslat nem tiltja azt, hogy az említett dolgozók (személyek) a tudomásukra jutott adatokat a betegek kezelőorvosával közölhessék. A titoktartás elsősorban a beteget védi. Ezért a titoktartásra kötelezett orvost,
