Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
á 156 Az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány hazánkban első ízben leszögezte, hogy az állam védi a dolgozók egészségét, és ezt az egészségügyi ellátás megszervezésével valósítja meg. Az Alkotmány hatályba lépését követően fokozatosan jelentek meg a szocialista egészségügy alapelvein nyugvó egészségügyi jogszabályok. Megvalósult az egészségügy egységes irányítása. Jogszabályok rendelkeztek a közegészségügyről és a járvány ügyről, a gyógyító-megelőző ellátásról, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemről, a gyógyszerellátásról, az egészségügyi oktatásról, valamint az egészségügy más tevékenységéről. Ezeknek a jogszabályoknak a célja mindenkor az időszerű egészségügyi kérdések rendezése volt. Társadalmi fejlődésünk, elért eredményeink és a jövő feladatai indokolják, hogy az egészségügyet egységes, korszerű törvény szabályozza. A törvényjavaslat elkészítésénél a szocialista egészségügy alapelvei vezettek bennünket. Ezek: a) A megelőzés az egészségügy meghatározó elve tevékenységének minden területén. Célja — az emberi szervezet és a környezet kölcsönhatásainak ismeretében — elhárítani a betegségeket, kialakítani az egészség számára legkedvezőbb környezeti viszonyokat. b) Az egészségügy állami feladat. Az állam az állampolgárok részére általában ingyenes egészségügyi ellátást nyújt. Biztosítja az egészségügyi ellátás tervszerű fejlesztését. Gondoskodik arról, hogy a lakosság a települési viszonyoktól lehetőleg függetlenül, kellő időben hozzájuthasson a számára szükséges korszerű egészségügyi ellátáshoz. c) Az állam biztosítja az egészségpolitikának és az egészségügy irányításának egységét, a hatékony ellátás érdekében az egészségügyi intézetek és intézmények szükséges együttműködését. d) Az egészségügy az egész társadalom ügye. Minden állampolgár érdeke, hogy az egészségügy célkitűzései megvalósuljanak. A társadalom elvárja, hogy ezt minden tagja tőle telhetően, érdemben elősegítse. Az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek saját területükön, a rendelkezésükre álló eszközökkel és módon kötelesek az egészségügyi feladatok megoldását előmozdítani. e) Az orvosi, gyógyszerészeti és az egészségügy területét érintő más tudományok művelését, fejlesztésük feltételeit az állam biztosítja. Gondoskodik arról, hogy a házai és nemzetközi kutatások eredményeit a gyakorlatban széles körben alkalmazzák. A szocialista egészségügynek a fentiekben kiemelt alapelvei érvényesülnek a javaslat rendelkezéseiben, egyben előre is mutatnak, a jövőbe tekintoen is kijelölik az egészségügy fejlesztésének útját. II. Az egészségügyről szóló törvény javaslata azokat az elvi és általános jellegű rendelkezéseket foglalja össze, amelyek a költségvetési szerveknek, az állami vállalatoknak, a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi személyeknek és az állampolgároknak a lakosság egészsége védelmével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozzak. A javaslat nem terjed ki a szociális gondoskodásra, mert, bár ennek egy része is az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik, az a fenti tevékenységi körön kívül esik. A törvényjavaslat szerkezete az egészségügy ágazatainak megfelelően a következő:
