Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

20 150 II. fejezet Az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos egyéb rendelkezések Az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos magatartás 74. §. (i) Az egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó személynek a munkakörével kapcsolatos tevékenységét a szocialista erkölcs követelményeinek, hivatásából folyó felelősségének tudatában, az adott lehetőségek között az orvosi, illetőleg gyógyszerészeti tudományok mindenkori állásának megfelelően, valamint az e törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával kell végeznie. (2) Az egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó személynek tevékenységével elő kell segítenie a lakosság korszerű gyógyító-megelőző ellátását, az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetének állandó javítását, és rendszeres egészségügyi felvilágosító munkát kell végeznie. (3) Az, aki orvosi, gyógyszerészi és egyéb egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységet folytat, nem létesíthet olyan jogviszonyt, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a szocialista erkölcsbe ütközik, vagy hivatásával, illetőleg tevékenységével nem fér öszsze, és nem folytathat ipari jogosítványhoz vagy hatósági engedélyhez kötött keresőfoglalkozást. 75. §. (1) Az orvos az állami egészségügyi ellátás keretében köteles az állampolgárt egészségi állapotának megfelelően, lelkiismeretesen, a rendelkezésére álló legkorszerűbb módon, ellenszolgáltatás nélkül ellátni. Tudatosítania kell az állampolgárban, hogy mindez őt megilleti. Olyan magatartást kell tanúsítania, amely méltó az orvosi hivatáshoz, esküjéhez, és érdemessé teszi az állampolgár bizalmára. (2) Az állampolgár megkülönböztetett egészségügyi ellátás érdekében az orvosnak anyagi vagy egyéb előnyt nem nyújthat, és az orvos azt nem fogadhatja el. Az orvosi és a gyógyszerészi tevékenység megtagadása 76. §. (1) Az orvosnak az orvosi tevékenységet, úgyszintén a gyógyszerésznek a gyógyszerészi tevékenységet meg kell tagadnia, ha azt jogszabály tiltja, vagy ha azt jogszabályba, illetőleg a szocialista erkölcsbe ütköző cselekményhez kívánják igénybe venni. A gyógyszerész a nyilvánvalóan téves orvosi rendelvényre nem adhat ki gyógyszert. (2) Az orvos — felettes szervének előzetes hozzájárulásával — a beteg gyógykezelését megtagadhatja, ha az a gyógykezelésre vonatkozó utasításait huzamosabb időn át szándékosan nem tartja meg, továbbá, ha a beteg vagy gondozója az orvost tettleg vagy szóval megsérti. Sürgős szükség esetében azonban az orvosnak meg kell tennie mindazokat az intézkedéseket, amelyek a beteg életének megmentéséhez és gyógyulásához szükségesek. A titoktartási kötelezettség 77. §. (1) Az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy (a továbbiakban: beteg) egészségi állapotáról adatot csak a beteggel és annak hozzátartozójával, illetőleg — ha a beteg gyógykezeléséhez szükséges — a beteg gondozójával közölhet. (2) Az orvos a megbetegedés körülményeit és a vizsgálattal, illetőleg a gyógykezeléssel kapcsolatban megtudott egyéb adatokat — a 32. § (3) bekezdésében említett adatok kivételével — kiskorú, valamint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú beteg esetében a beteg hozzátartozójával közölheti. Cselekvőképes nagykorú beteg hozzátartozójával, továbbá a beteg gondozójával az orvos a megbetegedés körülményeit és az említett adatokat — a 32. § (3) bekez-