Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

6 136 (2) Azokban a munkakörökben (foglalkozási ágakban), amelyekben a dolgozó egészségi állapota folytán széles körű fertőzést okozhat, nem dolgozhat, illetőleg nem alkalmazható olyan személy, aki a kötelező orvosi vizsgálaton nem vett részt, az orvosi vizsgálat szerint jogszabályban meghatározott fertőző betegségben szenved, vagy akit járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyeztek. (3) A fertőző betegségek megelőzésére, illetőleg a fertőzés terjedésének megakadályozására elrendelhető a betegnek és környezetének fertőtlenítése. A betegségeket terjesztő vagy egyéb vonatkozásban egészségügyi szempontból káros rovarokat és rágcsálókat rendszeresen irtani kell. IV. fejezet Egyéb közegészségügyi és járványügyi rendelkezések 21. §. (1) A közegészségügyi-járványügyi felügyelet rendeli el: a) a közegészségügyi-járványügyi hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések végrehajtását, b) az egészségre ártalmas tárgyak és anyagok használatának és raktározásának megszüntetését, szükség esetén e tárgyak és anyagok megsemmisítését. (2) A közegészségügyi-járványügyi felügyelet a közegészségügyi-járványügyi hiányosságok megszüntetéséig az üzem vagy üzemrész (intézmény, létesítmény stb.) működését, az egészségre ártalmas és veszélyes termelést, illető-, leg tevékenységet felfüggesztheti. (3) A közegészségügyi-járványügyi felügyelet által hozott jogszabálysértő határozat elleni jogorvoslat (panasz) elbírálására a jogszabályban meghatározott közegészségügyi-járványügyi felügyeleti szerv jogosult. 22. §. (1) Ha jogszabály vagy hatóság kötelező rendelkezése alapján végrehajtott egészségügyi intézkedés folytán az állampolgár egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant vagy meghalt, őt, illetőleg az általa eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás szolgáltatásai alapján nem térül meg. Nem köteles az állam kártalanítást adni, ha a kár a károsult felróható magatartása miatt következett be. Ha a kárnak csak egy része vezethető vissza a károsult felróható magatartására, részleges kártalanításnak van helye. (2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A károsult igényének érvényesítése bírósági útra tartozik. (3) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik egyéb jogszabály alapján a kötelező egészségügyi intézkedés végrehajtásával okozott kárért járó kártérítést, illetőleg kártalanítást. HARMADIK RÉSZ A GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁS I. f e j e z e t A gyógyító-megelőző ellátás alapelvei 23. §. A gyógyító-megelőző ellátás feladata, hogy óvja a lakosság egészségét, munkaképességét, megakadályozza a megbetegedést, az állapotromlást, megbetegedés (állapotromlás) esetében az egészséget és a munkaképességet mielőbb a lehetséges mértékig helyreállítsa, illetőleg a beteget más munkára alkalmassá tegye. 24. §. (1) A lakosság egészségi állapotának javítására hatékony intézkedéseket kell tenni, és azok hatását folyama-