Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről

129 21 dolgozók jogait fogalmazza meg. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a kizsákmányoló osztályok felszámolása következtében ennek a kettősségnek a fenntartása nem indokolt. A javaslat általános érvényűén állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Ugyancsak általános érvényűén rendelkezik a jogok gyakorlásáról is: az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, s a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől (54. §). A javaslat több új alapvető állampolgári jogot iktat be alkotmányunkba: a) Uj jogként fogalmazza meg a közügyek intézésében való részvételt (68. § (i) bek.). Ennek beiktatása a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelményével függ össze. Megjegyzendő, hogy alkotmányunk a jövőben is tartalmazza a dolgozók azon alapvető jogát, hogy szocialista rendünk és vívmányaink védelmére, a szocialista építő munkában és a közéletben való fokozott részvételre, az állampolgáro*k jogainak és kötelességeinek megvalósítására, valamint a nemzetközi szolidaritás ápolására szakszervezeteket, női, ifjúsági és más tömegszervezeteket hozzanak létre. Az állampolgárok közügyekben való részvételének egyik formája az állami, illetőleg társadalmi szerveknek tett közérdekű javaslat, amelyről a javaslat külön is rendelkezik, előírva annak érdemi elbírálását. b) Több vonatkozásban bővíti az alkotmányunkban már megfogalmazott állampolgári jogokat. Biztosítja az anyagi ellátáshoz való jogot munkaképtelenség, öregség és betegség esetére. Ez a jog a társadalombiztosítás és a szociális intézmények útján valósul meg (58. §). ej Biztosítja a tudományos, valamint művészeti alkotó tevékenység szabadságát (60. §). d) Szélesiti azokat a jogokat is, amelyeket a Magyar Népköztársaság a nemzetiségek részére biztosít, külön is kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság területén élő minden nemzetiség egyenjogúságát, s az .anyanyelven való oktatás mellett rendelkezik az anyanyelv használatának jogáról is (61. § (3) bek.). 2. Alkotmányunk elfogadása óta szélesedett az állampolgári jogok biztosítékainak köre. Ez szükségessé teszi, hogy az e téren elért vívmányokat is beiktassuk Alkotmányunk rendelkezései közé. A javaslat ennek megfelelően az élet,- a testi épség és az egészség védelmével kapcsolatban — az orvosi ellátás megszervezése mellett — biztosítékként utal a a munkavédelemre, az egészségügyi intézményekre, valamint az emberi környezet mindinkább szükségessé váló védelmére (57. § (2) bek.). Alkotmányunk változatlanul biztosítja, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. A javaslat azonban növeli az eddigi biztosítékokat, amelyek a női egyenjogúságot teljesebbé teszik (62. -§). V 111. f e j e z e t A választások alapelvei A választások alapelveiről szóló fejezet jelenleg csak az országgyűlési képviselők választásáról rendelkezik; a tanácstagok választására vonatkozó szabályokat az államhatalom helyi szerveiről szóló fejezet állapítja meg. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának alapelvei általában azonosak, ezért ennek a kettősségnek a fenntartása nem indokolt. A választások alapelveiről szóló rendelkezések két vonatkozásban módosulnak: a) A javaslat kimondja, hogy a választópolgárok a helyi tanácsokat — a köz-