Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

77 5. A termelőszövetkezeti tagsági viszony megszűnésének a 11. § szerinti szabályozása lényegében két kérdésben tér el az eddigi jogtól. Elejti a hároméves kilépési tilalmat, mint már tartalmatlanná vált szabályt. A felvétellel ugyanis a tag és a termelőszövetkezet között tartós, határidő nélküli jogviszony keletkezik. Viszont a tag kérésére a közgyűlés megszüntetheti a tagsági viszonyt. A kilépéshez való hozzájárulást a közgyűlés nem tagadhatja meg a 12. § (i) bekezdésében meghatározott esetekben, ami egyfelől a munkához való alkotmányos jog biztosítéka, másfelől közelebb hozza e téren is a tagsági viszonyt a munkaviszonyhoz. Tapasztalati tény, hogy a formális kapcsolatok erőszakolt fenntartása állandó súrlódási felület a termelőszövetkezet és a tagság jelentős hányada között, de a rendszeresen dolgozó tagok számára is nyomasztólag hat és gátolja a munkaerő — utánpótlást (a tagként való belépést). A kizárási esetek tüzetes felsorolását a javaslat abból a meggondolásból kiindulva mellőzi, hogy a korábbi jogszabályban (1959. évi 7. sz. tvr. 18. §) meghatározott tényállások megvalósulása miatt sem kellett minden esetben a tagot kizárni. A kizárás ugyanis, mint legsúlyosabb fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárás során, az összes körülmények gondos mérlegelése alapján hozott közgyűlési határozattal (77. § (s) bek.) mondható ki. A tagsági viszony megszüntetésének új formájaként a javaslat bevezeti a törlés intézményét. Az olyan, csak formálisan „tagnak" tekinthető személyek tagsági viszonyának megszüntetése érdekében ugyanis, akik ténylegesen már megszakították a termelőszövetkezettel kapcsolatukat, nem lenne célszerű tömegesen a kilépés vagy a kizárás eszközéhez nyúlni. Ehelyett helyesebb a tagok sorából törölni azokat, akik belépésük óta — huzamosabb időn át — munkavégzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, s családi vagy személyi körülményeik folytán remény sincs arra, hogy a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozzanak, fegyelmi úton történő kizárásuk pedig nem szükséges. Nem lehet törlésnek helye, ha a munkavégzés a tagnak fel nem róható okból maradt el (öregség, munkaképtelenség, munkaalkalom hiánya). Mivel a törlés következményei alapvetően érintik a tag jogait és kötelezettségeit, fontos az írásbeli közlés kötelezettségének és annak előírása, hogy a vezetőség a törlést a legközelebbi közgyűlésen jelentse be. Ily módon egyrészt az érdekelt élhet a jogorvoslat lehetőségével, másfelől a tagság is teljes mértékben tájékoztatást kap arról, hogy kit és milyen ok miatt töröltek a tagok sorából és ellenőrizheti a döntés helyességét. 6. A tagsági viszony megszűnése mind a volt tag, illetőleg örököse, mind a termelőszövetkezet oldaláról nézve vagyonjogi következményekkel is jár. A kölcsönös követeléseket és tartozásokat el kell számolni (13. §), a függő, tisztázatlan helyzeteket meg kell szüntetni. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből következik, hogy tartozásaiért a szövetkezet vagyonával felel és a tagok a saját vagyonukkal felelőssé nem tehetők, tőlük csupán az alapszabály szerint a tagot terhelő kötelezettségek (vagyontárgyak bevitele, alapokhoz való hozzájárulás, igénybevett szolgáltatásokért járó térítés, a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérítése stb.) teljesítése követelhető. A tagoknak a termelőszövetkezettel szemben fennálló felelősségét egyébként a javaslat X. fejezete szabályozza. Viszont a jogosultság oldaláról nézve is azonos elv érvényesül: a volt tagnak nincs igénye a szövetkezeti vagyonból arányos részesedésre (likvidációs hányadra). A bevitt föld tulajdonának és használatának rendezésénél a szocialista nagyüzem érdekeit a földjogi törvény biztosítja, de — a szocialista fejlődés irányának megfelelően — a közös földhasználat biztosítása érdekében ehelyütt is szükséges a földkiadási tilalom kimondása. 7. A termelőszövetkezeti mozgalomban és a termelőszövetkezetek gazdálkodá-