Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

68 a háztáji gazdálkodásban és az állami felügyelet gyakorlásában szükséges változásokat, valamint a termelőszövetkezetek társadalmi jellegű szövetkezeti szerveinek létrehozását és működését stb. — átfogó szabályozással — törvényhozási úton is rögzíteni kell. II. Az új szabályozásnak elsősorban az a feladata, hogy kifejezze a termelőszövetkezetek működésének azokat az alapvonásait, amelyek a legutóbbi évek fejlődése nyomán kiformálódtak, meghatározza a termelőszövetkezetek helyét a gazdaságirányítás új rendszerében, elhárítsa az akadályokat a termelőszövetkezetek eredményes önálló vállalati gazdálkodásának az útjából; a működéssel, a gazdálkodással, valamint a szervezeti élettel kapcsolatos jogviszonyokat és intézmények rendjét úgy állapítsa meg, hogy azzal megalapozza a további fejlődés irányát, erősítse és továbbfejlessze a szocialista termelési viszonyokat, számolva azokkal a várható változásokkal is, amelyek a gazdaságirányítás reformja nyomán a termelőszövetkezetek működésében és gazdálkodásában bekövetkezhetnek. A javaslatnak — az eddigi szabályozással szemben lényeges eltérést mutató — főbb rendelkezései a következőkben foglalhatók össze. a) A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat és egyben a parasztság társadalmi szervezete is. Ezért vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. A tagság — a termelőszövetkezet tulajdonosaként — rendelkezik a közös vagyonnal, maga alakítja ki a szövetkezet belső igazgatását, a jogszabályok keretei között maga határozza meg szervezeti felépítését, a szervezet működésének rendjét és maga választja, bízza meg vagy jelöli ki a termelőszövetkezet vezetőit, a vezetés segítésére és a tagoknak a közös ügyintézésbe bevonására bizottságokat hoz létre. Ugyanakkor azonban köteles is végrehajtani az így meghatározott rend szabályait és a vezetők rendelkezéseit. b) A tagsági viszony tartalmában az eddiginél határozottabban kifejezésre kell jutniuk a jogoknak és kötelezettségeknek, valamint a tulajdonosi és a dolgozói vonásoknak. A tagsági jogok és kötelezettségek szempontjából csak azt lehet termelőszövetkezeti tagnak tekinteni, aki a termelőszövetkezet által megállapított kötelezettségeinek eleget tesz, s ezen belül is a tagsági jogok gyakorlása általában a kötelezettségek teljesítésétől válik függővé (pl. csak az kap háztáji földet és részesülhet egyéb juttatásokban, aki meghatározott munkaminimumot teljesít). A javaslat az üzemi tevékenység kiszélesítésével, a munka jobb megszervezésére adott iránymutatásokkal és a munkavégzés körülményeinek az alkalmazottakéhoz való közelítésével (munkakörök állandósítása, munkamegállapodások kötése, munkaidő, pihenőnap, fizetett szabadság, garantált munkadíj, anyagi felelősség mértéke, vitás ügyek intézése stb.) megteremti a lehetőséget a tagság folyamatos foglalkoztatásához, a tagok és alkalmazottak helyzetében mutatkozó különbségek fokozatos megszüntetéséhez. Ilymódon egységesebbé, erősebbé válik a termelőszövetkezeti tagság és megszűnik a tagegyenlőségnek formális értelmezése. c) Azt az alapelvet követve, hogy a tagok véleményét ki kell kérni a termelőszövetkezetet érintő minden lényeges kérdésben, a javaslat a közgyűlés kizárólagos hatáskörét csak a szövetkezet életét érintő, a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn, ugyanakkor megfelelő önállóságot biztosít a termelőszövetkezet operatív vezető testületének (a vezetőségnek) és a vezetőknek. Az eddiginél rendszeresebb tájékoztatási, beszámolási kötelezettséget ír elő a vezetők kötelességeként, világosan elhatárolja működési körüket és felelősségüket.