Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-43 • Törvényjavaslat a védjegyről

502 V. FEJEZET Bitorlás 13—15. § 1. A védjegyjog kizárólagosságából következik, hogy jogsértő cselekményt követ el az, aki a védjegyoltalom fennállása idején a védjegyet jogosulatlanul használja. Bitorlást az követ el, aki más védjegyét — vagy azzal összetéveszthető megjelölést — a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban alkalmazza jogosulatlanul. A védjegyjog rendeltetéséből adódik, hogy az oltalom csak az árujegyzék áruira, illetőleg az azokhoz hasonló árukra terjed ki. Az árujegyzéktől független védelem csak a közismert védjegyekre (3. § (1) bek. d) pont) terjed ki, ezek jogosulatlan alkalmazása azonban nem védjegybitorlás, hanem a tisztességtelen verseny elleni jogszabályba ütköző magatartás. Bitorlás a jogtalan védjegyhasználat bármilyen esetében előfordulhat, így például akkor is, ha a védjegy használatára vonatkozó szerződés megszűnése után (10. §) hoznak forgalomba a védjeggyel árut. A bitorlásra vonatkozó rendelkezések a védjegy polgári jogi védelmére szolgálnak és összhangban állanak a Ptk. 85. §-ában foglaltakkal. Más védjegyének jogosulatlan használata a védjegyjogosultnak nemcsak azzal okoz anyagi kárt, hogy a jogosult saját áruját nehezebben tudja értékesíteni, hanem azzal is, hogy megrendülhet a fogyasztók bizalma a védjeggyel jelzett áru minőségében és ez a vállalat egész gazdasági tevékenységét hátrányosan érintheti. Az ilyen károk mértéke pontosan nem számítható ki. Ebben az esetben a Ptk. 358. §-a értelmében a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A törvényjavaslatnak az a szabálya, amely szerint a kártérítés összegének megállapításakor a bitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását is figyelembe kell venni, a jogalkalmazó figyelmét felhívja arra, hogy védjegybitorlás esetén a kártérítés öszegének megállapításakor legyen tekintettel a Ptk. idézett szabályára. A javaslat a használónak is lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételekkel harmadik személlyel szemben a bitorlás miatt saját nevében felléphessen, ha a védjegyjogosult nem intézkedik. 2. A nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy lehetőséget nyújtson a vállalatok, szövetkezetek számára, hogy elkerülhessék a védjegybitorlást olyan esetekben, amikor kétség támadhat, hogy az általuk használni kívánt védjegy hasonló-e valamely már oltalom alatt álló védjegyhez. VI. FEJEZET A védjegyoltalom megszűnése 16—19. § 1. A megszűnés esetei között a javaslatban olyan ok is szerepel, amely jelenleg hatályos jogunkban ismeretlen: megszűnik a védjegyoltalom, ha a védjegyet öt év óta nem használják. A védjegyek számának növekedése világszerte a lajstromok túlzsúfoltságát eredményezi. A hosszabb idő óta nem használt védjegyek nemcsak a védj egy hatóságok munkáját nehezítik, hanem indokolatlanul akadályozzák új