Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-43 • Törvényjavaslat a védjegyről

498 Az új törvény egyben arra is hivatott, hogy folytassa az iparjogvédelem magas szintű jogszabályainak kiépítését, sorrendben követve a közelmúltban elfogadott új szabadalmi törvényt. 2. A korszerű védjegyjog és joggyakorlat egyaránt fokozottan törekszik a vásárlóközönség érdekeinek érvényesítésére. A jogterület kialakulása idejéből származó törvényekre (így hatályos védjegytörvényünkre is) erősen rányomta a bélyegét a versenyben résztvevő cégek elsődleges érdeke. Emellett csak korlátozottan érvényesült az a másik, nem kevésbé jelentős szempont, hogy a fogyasztók a védjegyek segítségével valódi, hasznos tájékoztatást kapjanak. 3. A védjegy szerepe az, hogy kapcsolatot teremtsen az előállító (forgalomba hozó, szolgáltató) vállalat és az áru között. Ezzel egyrészt szolgálatot tesz a vállalatnak a bel- és külföldi versenyben, másrészt megkönnyíti a vásárlók számára a kívánt áru kiválasztását. Ahhoz, hogy a védjegy ezt a kettős szerepét betöltse, megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie, s egyben — a vásárlóközönség érdekében — nem tartalmazhat megtévesztő, félrevezető, valótlan elemeket. Ennek megfelelően a törvényjavaslat egyik legfontosabb feladata annak meghatározása, hogy milyen jelzések részesíthetők védjegyoltalomban. Így ki kell zárni az oltalomból a megkülönböztetésre alkalmatlan (pl. pusztán számokból vagy egyszerű mértani alakból álló) jelzéseket, a fogyasztóközönség megtévesztésére vezető jelzéseket, a kizárólag állami, hatósági címerből vagy egyéb jelvényből, illetve ezek utánzatából álló jelzéseket, valamint azokat a jelzéseket, amelyek kizárólag az áru előállításának idejét, helyét, módját, az áru minőségét, árát stb. tüntetik fel. 4. Hatályos védjegyjogunk lehetővé teszi a védjegyek lajstromozását (bejelentését az Országos Találmányi Hivatalnál), de védjegyjogi védelmet ad a tényleges használat alapján is. Fontos érdekünk a nemzetközi védjegylajstromban bejegyezhető védjegyek használata. A külföldi érvényesítésnek rendszerint feltétele a származási országban történő lajstromozás. Ez indokolja, hogy az új törvény a védjegyjogi oltalmat csak a lajstromozott védjegyek számára biztosítsa. Ez a megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy biztosítja a bejelentett védjegyek alapos vizsgálatát és így elejét veszi annak, hogy a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas, vagy egyébként a védjegyjogi oltalomból kizárt jelzéseket használjanak vállalataink. Biztosítja azonban a tervezet, hogy a lajstromozatlan jelzés használója is felléphessen, ha a jelzést később, más bejelentő lajstromoztatni kívánja. Ennek hazai viszonyaink között azért van különös jelentősége, mert vállalataink, szövetkezeteink a korábbi gazdaságirányítási módszerek mellett nem törődtek kellőképpen azzal, hogy az áruforgalomban alkalmazott megkülönböztető jelzéseiket lajstromoztassák. 5. A törvényjavaslat lényeges tartalma a következőkben foglalható össze: a) A törvényjavaslat meghatározza a védjegyoltalom elnyerésének feltételeit, valamint az oltalomból kizárt jelzéseket (pl. a megtévesztő, a jogszabályba ütköző stb. jelzés). A javaslat részletesen foglalkozik a védjegyoltalomból eredő jogok és kötelességek keletkezésével és ezek tartalmával. A védjegyoltalom a lajstromozással keletkezik; lajstromozást a vállalatok vagy vállalatok társulásai kérhetnek. Az oltalom a bejegyzéstől kezdődő 10 évre szól és ismételten megújítható, fennállásának tartama alatt az azonos vagy hasonló áruk tekintetében kizárólagossági jogot ad. A javaslat emellett módot ad a ténylegesen nem használt, csak lajstromozott védjegyek törlésére. Ezek ugyanis egyrészről a védj egy hat óságok munkáját nehezítik, másrészt indokolatlan akadályt jelentenek az új védjegybejelentések során. b) A törvényjavaslat tartalmazza a használati szerződésre vonatkozó rendelkezéseket. Meghatározza továbbá a jogutódlás szabályait, amelyek szerint a védjegy — ha a közönség megtévesztésének veszélyével nem jár — átruházható, s általános jogutódlás esetén a vállalattal együtt átszáll. c) A védjegy jogi védelmét szolgálják a védjegybitorlásra vonatkozó rendel-