Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

35 lános végrehajtási elvek meghatározása (pl. szükség van-e nagyobb arányú létszámcsökkentésre) a szakszervezettel közösen, illetőleg egyetértésben történik. — Az így kialakított szabályokat, általános elveket a vállalat vezetője hajtja végre, csak a dolgozók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedések előtt kell kikérnie a szakszervezet véleményét, ez azonban nem köti. — A kollektív szerződésben meghatározott szociális és kulturális alapok felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve dönt, a vállalat véleményének kikérése után (kit részesítenek vállalati üdültetésben, sportpályát vagy kultúrtermet létesítenek-e, kinek adnak segélyt stb.). — A szakszervezeti ellenőrzési jogot hatékonyabbá teszi a javaslat azáltal, hogy az érintett szervek a szakszervezet észrevételeire nyilatkozni kötelesek, valamint kifogásolási joggal élhetnek. A kifogásolási jog (14. § (3) bekezdése) a szakszervezeteket kizárólag a munkaviszonnyal kapcsolatos intézkedések tekintetében illeti meg. Nem terjed ki tehát a javaslat által sem érintett gazdasági-termelési kérdésekre. A munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértésén kívül a kifogásolás olyan intézkedések ellen is irányulhat, amelyek a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértik. Pl. a vállalat való indokkal (létszámcsökkentés

> átszervezés) felmond egy jó munkát végző, kifogástalan magatartású, egyedülálló anyának, akinek az elhelyezkedése az adott területen nehézségekbe ütközik, holott más, jobb szociális helyzetben levő munkaviszonyának felmondásával is megoldható a kívánt létszámcsökkentés. Kifogásnak lehet helye olyan esetekben is, amikor az intézkedés nem egyes dolgozókra, hanem az egész kollektívára, illetve a dolgozók csoportjára vonatkozik. (Pl. a vállalat vezetőjének intézkedésére az üzemi étkezde egy részét raktárrá alakítják át, s emiatt a dolgozók összezsúfolva, rossz körülmények között étkezhetnek csak.) A kifogásolt intézkedés lehet olyan természetű is (pl. a terhes nőnek való felmondás esetén), amikor egyben a dolgozó maga is jogosult a munkaügyi vita megindítására, ezt a jogát a szakszervezet fellépése nem zárja ki. 2. A szakszervezeti tisztségviselők védelmét a javaslat a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendezi. Eltérést jelent, hogy áthelyezésük esetén nem kell kikérni a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését, mivel áthelyezésre az Mt. 24. § (1) bekezdése alapján kizárólag a dolgozó hozzájárulásával kerülhet sor. Azonban, hogy a tisztségviselő pótlásáról gondoskodni tudjanak, az új munkahely elfoglalásának időpontját vele egyetértésben kell megállapítani, akár dolgozói, akár vállalati kezdeményezésre történt az áthelyezés. Hasonló okból a változó munkahelyre alkalmazott dolgozó más munkahelyre való beosztását is be kell jelenteni. Eltérést jelent a hatályos rendelkezésekhez képest a javaslatnak az az előírása is, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a vállalat által történő megszüntetéséhez — tehát a fegyelmi elbocsátáshoz is — a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. 3. A szakszervezeteknek a központi szabályozásban való részvételi jogát (12. §), valamint a SZOT önálló szabályozási jogkörét (17. §) a javaslat a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendezi, A munkaviszony (18-32. §) 1. A Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével gondoskodik arról, hogy minden munkaképes állampolgár részt vehessen a társadalom munkájában, éljen az Alkotmány által biztosított munkához való jogával. A munkaviszonyra (létesítésére, módosítására, megszüntetésére) vonatkozó szabá-