Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-23 • Törvényjavaslat a vasutakról

305 módon, vagy csak egy vállalat, illetőleg gazdálkodó vagy társadalmi szerv vasúti szállítási feladatainak kielégítése érdekében végzi. Ez a csoportosítás megfelel az évtizedek során kialakult gyakorlatnak. A gyakorlatban használatos a korlátozott közforgalmú vasút megjelölés is, ez azonban nem önálló kategória, s a megjelölés arra az esetre vonatkozik, amikor a sajáthasználatú vasút, a létesítésének engedélyezésére jogosult hatóság külön engedélyében meghatározott mértékben közforgalmú szállítási feladatokat is ellát. 3. A közforgalmú vasutak működési területük figyelembevételével országos vagy helyi közforgalmú vasutak lehetnek. A javaslat az országos közforgalmú vasutakat meg is nevezi. A közforgalmú vasutak további megkülönböztetését, valamint a sajáthasználatú vasutak egyes fajtáinak meghatározását célszerűen a kormányrendelet fogja tartalmazni. II. FEJEZET KÖZFORGALMÚ VASÚT (4. §.) A javaslat a közforgalmú vasút üzembentartójának feladatát a vasúti személyes árufuvarozási igények kielégítésében határozza meg és ezzel egyben megállapítja a vasút tevékenységi körét is. A vasúti közlekedés zavartalan lebonyolításához azonban nélkülözhetetlen járműjavító üzem, építési részleg stb. üzemeltetése, mert gyakorlati tapasztalat, hogy a vasúti járművek fenntartása és javítása csak akkor zökkenőmentes, ha a munkálatok elvégzését maga a vasút üzembentartója végzi. Ezért rendelkezik a javaslat hatályos jogszabályi rendelkezéseinkkel összhangban akként, hogy tevékenységi köre gazdaságos ellátása érdekében a vasút üzembentartója a jogszabályok keretei között egyéb, kiegészítő tevékenységet is folytathat. (5. §.) A közlekedés a szocialista gazdálkodás fontos ágazata, amely szervesen kapcsolódik a népgazdaság többi ágazatához. A gazdálkodás során szükségszerű követelmény a legjelentősebb közlekedési ág, a vasút és az egyes gazdálkodási ágazatok munkájának összhangja ahhoz, hogy a személy- és árufuvarozási igények kielégíthetők legyenek. Ez a cél azáltal valósítható meg, ha a fuvaroztatók javára fennáll a fuvarozás igénybevételére vonatkozó jogosultság, a vasút terhére pedig a fuvarozási kötelezettség, tehát, ha a vasutat a fuvaroztatókkal szemben fuvarozási kényszer terheli. A fuvarozási kényszer azonban korlátozás nélkül nem állhat fenn, mert az nem szolgálná a közérdeket és káros volna a népgazdaságra is. Ahhoz, hogy a fuvarozási kényszer a közérdek, illetőleg a népgazdasági érdek irányába hasson, szükséges a fuvarozásra vonatkozó jogosultság és kötelezettség egyensúlyának megteremtése. Ez abban az esetben érhető el, ha a fuvarozási kényszer fennállása feltételek függvényeként jelentkezik. A javaslat ennek megfelelően jogosít fel bárkit a vasút igénybevételére azzal a megszorítással, ha a jogszabályban és díjszabásban megállapított feltételeket teljesíti. Ebben az esetben a vasút a fuvarozást nem tagadhatja meg. A nemzetközi személy- és árufuvarozásra kötött egyezményekben is érvényesül a fuvarozási kényszer elve, amely az egyezményben részes vasutakra egyrészt a fuvaroztatóval szemben a személy- és árufuvarozásra vonatkozó kötelezettségeket, másrészt a vasutaknak egymással szemben fennálló kötelezettségét jelenti arra nézve, hogy a személyeket és árukat a nemzetközi forgalomban egymástól fuvarozásra átvegyék (un. fuvarozási kényszerközösség).