Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-20 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról

276 6-án lejár. A Szerződés 7. cikkében foglalt rendelkezés szerint . . . „Ha a Magas Szerződő Felek egyike ez időnek lejárta előtt legalább egy évvel nem mondja fel a Szerződést, úgy az további öt évig hatályban marad és azon túl is mindaddig, amíg a Magas Szerződő Felek egyike a folyamatban lévő ötéves időszak letelte előtt egy évvel azt írásban fel nem mondja ..." A két ország szocialista építő munkájának eredményei, sokrétű együttműködé­sük fejlődése, továbbá az Európában és a világban bekövetkezett változások indo­kolttá tették a Varsóban 1948. június 18-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés megújítását. Ennek megfelelően a Magyar Nép­köztársaság és a Lengyel Népköztársaság Budapesten 1968. május 16-án új Barát­sági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést kötött. Az új Szer­ződés tükrözi azt a fejlődést, amely a két ország és népei kapcsolataiban végbement. A Szerződés a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban tovább erő­síti a magyar és a lengyel nép örök barátságát. Kifejezésre juttatja a Szerződő Felek­nek azt az elhatározását, hogy továbbfejlesztik országaik sokoldalú együttműködé­sét és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A Szerződésben a Szerződő Felek kifejezik azt a szándékukat, hogy szakadat­lanul erősítik a szocialista országok közösségének egységét, összeforrottságát és tel­jesítik a Varsóban 1955. május 14-én aláírt — és az 1955. évi III. törvénnyel kihir­detett — Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésből eredő kötelezettségeiket. A Szerződés kifejezésre juttatja a Szerződő Feleknek azt a szándékát, hogy hozzájárulnak Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításá­hoz, minden szükséges intézkedést megtesznek a nyugat-német militarista és re van­sista erők vagy az azokkal szövetségre lépő bármely más erők agressziójának meg­akadályozására. A Szerződés összhangban áll az Egyesült Nemzeteknek az 1956. évi I. törvény­nyel kihirdetett Alapokmányával, az abban foglalt célokkal és elvekkel, és tényleges hozzájárulást jelent Európa és a világ békéjének biztosításához. A Szerződésben a Szerződő Felek kifejezésre juttatják azt az akaratukat, hogy következetesen folytatják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját. A Szerződő Felek hitet tesznek a fennálló európai államhatárok sérthetetlensége mellett. A Szerződésben a Szerződő Felek kölcsönös segítségnyújtásra — ide értve a katonai segítségnyújtást is — kötelezik magukat, amennyiben egyiküket valamely más állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás érné. A Szerződő Felek abban is megállapodtak, hogy az érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésben tanácskoznak egymással. IV. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt — a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát történelmi jelentőségű okmányba foglaló — Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség­nyújtási Szerződés a Varsóban 1948. június 18-án aláírt szerződés örökébe lép, annak céljait és elveit követi, történelmi folytatását jelenti. A Szerződés húszéves időszakra szól és hatálya mindenkor további öt évre meg­hosszabbodik, ha azt valamelyik Szerződő Fél bármely lejárat előtt tizenkét hónap­pal nem mondja fel. Péter János e.k., Budapest, 1968. június 28. külügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom