Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

26 egészségi ártalomra tekintettel heti negyvenkét óra vagy ennél rövidebb. (2) A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon nem kell munkát végeznie és az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete megilleti. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. (3) A dolgozót a vállalat kivételes esetekben — a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályok szerint — a pihenőnapon és a munkaszüneti napon is munkára kötelezheti. (4) A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabadidő. 42. §. (1) A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. (2) Pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat és a többgyermekes anyákat. A Minisztertanács egyéb esetekben különösen az egészségre ártalmas munkakörülményekre a dolgozó beosztására, munkájának jellegére tekintettel is megállapíthat pótszabadságot. (3) A kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak a vállalat a rendes szabadságon felül jutalomszabadságot adhat. (4) A szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkeresete jár. 43. §. (1) A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a vállalat rendkívüli vagy fizetésnélküli szabadságban részesítheti. Jogszabály ezek engedélyezését kötelezővé teheti. (2) A terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság, a munkája mellett továbbtanuló dolgozót pedig tanulmányi szabadság illeti meg. Ezekben az esetekben munkaviszonyra vonatkozó szabály munkaidőkedvezményt is biztosíthat. Á munka díjazása és a dolgozók részére járó egyéb juttatások 44. §. A végzett munkáért díjazás jár. A díjazás rendszerét a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi hasznossága figyelembevételével kell meghatározni. 45. §. (1) A munkabér megállapításának alapjául szolgáló bértételeket, bérpótlékokat, az alkalmazható bérrendszereket, az egyéb díjazások szabályait, továbbá a teljesítménykövetelmények megállapításának módját a munkaviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg. (2) A munkabért pénzben kell megállapítani és kifizetni. Ha a termelés jellege indokolttá teszi, a munkabért — jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben — természetben is meg lehet határozni. 46. §. (1) A dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását egyéni munkateljesítménye, valamint a vállalat eredményes működéséhez való hozzájárulása alapulvételével kell meghatározni. (2) A dolgozóval munkabérének, valamint egyéb díjazásának feltételeit és ezek megváltoztatását előzetesen közölni kell. A megváltoztatásig a korábbi feltételek érvényesek. 47. §. (1) Nem jár munkabér, ha a termék az előírásoknak a dolgozó hibájából nem felel meg. Ha a selejtes terméket a vállalat részben vagy egészben felhasználja, csökkentett mértékű munkabért kell fizetni. (2) Annak a dolgozónak, aki a vállalat működését jelentősen befolyásolhatja, a vállalat veszteséges működése esetén a jogszabályban meghatározott mértékben és ideig csökkentett személyi alapbér jár. (3) Nem jár a dolgozónak munkabér, ha saját hibájából nem végez munkát. (4) A vállalat működési körében felmerült okból kiesett munkaidőre a