Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
241 módosításáról) van szó és az érdekeltek a szabálysértési hatóság székhelyén vagy közelében laknak, helyes lehet a tárgyalás tartása. Általában indokolt a tárgyalás az olyan esetben, amikor az ügy enélkül megnyugtatóan nem tisztázható. A másodfokú szabálysértési hatóság minden korlátozás nélkül elbírálhatja az ügyet, kiszabhatja az indokoltnak tartott büntetést, megtehet minden szükséges intézkedést, vagy meg is szüntetheti az eljárást ugyanúgy, ahogy az első fokon eljáró szabálysértési hatóság. A Javaslat csak kivételként állapít meg bizonyos eltérést, így pl. a szabálysértéssel összefüggő kártérítést az első fokú határozat meghozatala előtt kell a károsultnak kérnie, s ha ezt elmulasztotta, a másodfokú szabálysértési hatóság a kártérítés felől már nem dönthet. A másodfokú szabálysértési hatóság az első fokú határozatot helybenhagyhatja, azt mind az elkövető javára, mind pedig a terhére megváltoztathatja (akkor is, ha csak az elkövető fellebbezett), de hatályon kívül is helyezheti, és egyidejűleg az eljárást megszüntetheti, illetőleg új eljárás lefolytatását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést tehet (áttételt rendelhet el, a tulajdon elleni szabálysértés felderítése érdekében a rendőrség közreműködését veheti igénybe stb.). Egyes eljárási cselekmények elvégzésére az első fokon eljárt szabálysértési hatóságot is utasíthatja. A másodfokú szabálysértési hatóság határozatának tartalmára és közlésére az első fokú eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni; a kézbesítés az első fokon eljárt hatóság útján történik. Felügyeleti intézkedés 70. § A szabálysértési hatóságok eljárása szempontjából nagy jelentősége van a felügyeleti jog helyes szabályozásának. A szabálysértési hatóságok gyakorlatát a felügyeleti szervek e joguk révén is befolyásolhatják abból a célból, hogy a szabálysértési ügyek intézése során következetesen érvényre jusson a törvényesség, védelemben részesüljenek az állampolgárok jogai. A 70. § a felügyeleti intézkedéseket szabályozza. A jogkövetkezmény szempontjából azonos módon kerülhet sor a törvénysértés orvoslására, akár maga a felettes szerv tárta fel a törvénysértést, akár panasz, közérdekű bejelentés vagy javaslat alapján van szükség beavatkozásra. Felügyeleti intézkedés tehát hivatalból és kérelemre egyaránt történhet. Ebben az esetben a panasz, a közérdekű bejelentés és a javaslat — amelynek előterjesztésére az 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók — a 70. § szerinti felügyeleti intézkedéshez vezet. Az e §-ban szabályozott felügyeleti intézkedésre csak jogsértés esetén kerülhet sor. Ez állhat valamely eljárási szabály megsértésében, a szabálysértés törvényi tényállásának helytelen alkalmazásában stb. A felügyeleti intézkedés az érdekeltre rendszerint csak az érdemi (anyagi) jogsértéssel kapcsolatban fejt ki hatást. Érdemi jogsértésnek tekinthető például, ha a hatóság törvénysértő módon szüntette meg az eljárást (mellőzte a joghátrány alkalmazását), de érdemi szempontból jogsértő lehet az aránytalanul magas, túlzottan súlyos joghátrány (büntetés vagy intézkedés) alkalmazása is. Ha a felettes államigazgatási szerv a felügyeleti jogának gyakorlása során felügyeleti intézkedést tesz, csak kivételesen lehet a határozatot az elkövető terhére megváltoztatni. Felügyeleti intézkedéssel ui. a határozatot rendszerint csak az elkövető javára lehet módosítani (tehát a korábbinál hátrányosabb jogkövetkezmény nem mondható ki). Kivételt állapít meg azonban a Javaslat arra az esetre, ha a szabálysértési hatóság az eljárást törvénysértő módon szüntette meg. Ilyenkor
