Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

218 II. Fejezet BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK Á büntetések és intézkedések nemei 16. § A szabálysértés rendszerinti jogkövetkezménye: a szabálysértési hatóság által meghatározott hátrány. Ezt pedig azért és úgy kell alkalmazni, hogy kellő nevelő hatása legyen mind az elkövetőre, mind másokra. A szabálysértésnek nem csupán büntetés jellegű jogkövetkezményei lehetnek, hanem olyanok is, amelyeknél a hátrányokozás háttérbe szorul. A cél ezeknél is védelmi és nevelési jellegű. A jogkövetkezményeknek ezt a csoportját a Javaslat az intézkedés gyűjtőnév alá foglalja. A 16. §-ból kiderül, hogy a Javaslat a hatályos jogban ismert szabálysértési büntetések, illetve intézkedések közül nem tartja fenn a közmunkára kötelezést. Ezt a büntetést az 1960. évi 14. sz. tvr. vezette be. Gyakorlati alkalmazására azonban mind ez ideig nem került sor, jeléül annak, hogy ténylegesen nincsen rá szükség. Új intézkedési nem viszont a határozat nyilvános közzététele, amelynek — helyes alkalmazása esetén — igen jelentős visszatartó hatása van, s ez indokolja ennek az intézkedésnek a törvénybe iktatását. Á pénzbírság 17-18. § 1. A legáltalánosabb szabálysértési büntetés: a pénzbírság. Ennek keretét, vagyis azokat a határokat, amelyek között a szabálysértést alkotó jogszabály a pénzbírság összegét meghatározhatja, a Javaslat — a helyszíni bírság kivételével — húsz forinttól ötezer forintig terjedő összegben állapítja meg, ha a szabálysértés forrása általános jogszabály. Ha pedig a szabálysértést tanács rendelete szabályozza, a felső határ kettőszáz vagy ezer forint lehet attól függően, hogy községi tanács vagy magasabb szintű tanács rendeletéről van szó. A pénzbírság általános minimumát és maximumát a jelenleginél magasabb összegben állapítja meg a Javaslat, amely a differenciáltabb büntetéskiszabás lehetőségét szolgálja. . A törvénynek rendelkeznie kell arra az esetre is, amikor a megbüntetett személy a pénzbírságot nem fizeti meg. A 18. § — hasznosítva az eddigi tapasztalatokat — kétféle megoldást tesz lehetővé, nevezetesen a pénzbírság behajtását és a pénzbírságnak elzárásra való átváltoztatását. Az első helyen említett lehetőség azt az esetet tartja szem előtt, amikor a behajtás egyszerű és viszonylag gyors eredményt ígér. Ilyen helyzet rendszerint akkor adódik, ha az elkövető munkaviszonyban áll, s munkabéréből a pénzbírság közvetlen letiltással könnyen behajtható. Ha a pénzbírságot — meg nem fizetés esetén — az elkövető munkabéréből (egyéb járandóságából) nem lehet behajtani, elzárásra kell átváltoztatni. Átváltoztatásra azonban nem kerülhet sor abban az esetben, ha a pénzbírságot felügyelet alkalmazta, illetőleg helyszíni bírságolás keretében szabták ki. Nincs helye átváltoztatásnak fiatalkorúval szemben sem (28. § (3) bek.). Viszont a hatályos joggal ellentétben, a pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés miatt kiszabott pénzbírság is átváltoztatható elzárásra.