Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
211 kell minden olyan részletszabályozást, mely az általános elvekből és szabályokból önként következik. Ezért nem rendelkezik pl. a törvényjavaslat arról, hogy mikor kell bejelenteni az elfogultsági kifogást. c) A törvényjavaslat a szövegezés és a szerkezeti felépítés terén egyaránt azt tartja szem előtt, hogy lehetőség szerint a jogászi képzettséggel nem bíró állampolgár is megértse valamennyi rendelkezését. 9. Az egész jogterület újbóli szabályozása nem csupán rendszerezi és egyszerűsíti a joganyagot, hanem az eddigi szabályozást korszerűsíti is, elsősorban annak érdekében, hogy minél eredményesebb legyen a szankcionált jogsértésekkel szembeni küzdelem. Ebből a szempontból a törvényjavaslatnak különösen az alábbi rendelkezéseit lehet kiemelni. a) A törvényjavaslat felemeli a pénzbírságnak még 1953-ban megállapított alsó és felső határát. Az életviszonyok változásai ugyanis ezeket a határokat túlhaladottá tették. A felemelés nem vonatkozik a helyszíni bírságra. A felső határ felemelése (3000 Ft-ról 5000 Ft-ra) azokat a szabálysértéseket érinti, amelyeknek elkövetői anyagi hasznot szereztek a szabálysértésből (pl. lopás, árdrágítás, jogosulatlan kereskedés stb.), vagy amelyek nagyobb kár bekövetkeztével fenyegetnek (pl. sugárzó anyagokkal visszaélés, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, vízszennyezés stb.). b) A szabálysértés és a fegyelmi felelősség együttes alkalmazásának elkerülését segíti elő a törvényjavaslat, amikor megengedi a szabálysértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a fegyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmének és a nevelésnek a feladatát. c) A tanácsszervezetben a járási és a községi hatáskör kapcsolatának, illetve fejlődésének általános iránya az, hogy minél inkább bővüljön a legalsóbb fokú államigazgatási egységnek, a községnek a hatásköre. Ez felel meg annak a szervezési elvnek, hogy minden ügyet lehetőleg ott intézzenek el, ahol az felmerül. Erre figyelemmel a törvényjavaslat számos szabálysértési ügy intézését községi hatáskörbe utalja. Erre elsősorban az egyszerű ügyekben kerül sor, valamint olyan ügyekben, amelyek a községekben általában nagyobb számban fordulnak elő (pl. mezőrendészeti szabálysértés). d) A törvényjavaslat értelmében a szabálysértési ügyeket általában egyedi szerv intézi. Ez a megoldás ugyanis lényegesen gyorsabb, gazdaságosabb felelősségre vonást ígér, mint a testületi ügyintézés. A felelősségre vonás hatékonyságának növelése végett ugyanakkor lehetővé teszi, hogy községekben bizottság is eljárhasson. e) Az államigazgatási munka gyorsítását célozza az is, hogy széles körben van mód a szabálysértési ügy tárgyaláson kívüli elintézésére. Ehhez mindössze két feltétel szükséges: nevezetesen az, hogy a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen. f) Fennmarad, sőt szélesedik a helyszíni bírságolás lehetősége. A rendőrségnek joga lesz olyan szabálysértések tettenért elkövetőinek helyszíni megbírságolására is, amelyek elbírálása egyébként nem tartozik hatáskörébe (pl. parkrongálás). 10. A törvényjavaslat átvette, illetőleg megtartotta mindazokat az intézményeket, rendelkezéseket, amelyek a mai hatályos jogban a tapasztalat szerint jól beváltak. E téren főleg a nagyobb pontosságra, áttekinthetőségre és a világosabb fogalmazásra törekedett.
