Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

181 szövetkezeti tagságával összefüggésben követett el, a szabálysértési hatóság a fegyelmi hatósághoz teheti át, ha a fegyelmi eljárástól nagyobb nevelő ha­tás várható (14. § b) pont). (2) A fegyelmi hatóság köteles az áttett ügyet érdemben elbírálni vagy az ügynek a társadalmi bíróság elé ter­jesztését javasolni. Az eljárás megszüntetése 48. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást írásban, de alakszerű határozat (62. § (2) bek.) nélkül szünteti meg, ha a) a cselekmény nem szabálysértés, azt nem a felelősségre vont követte el, vagy az elkövető nem vonható felelős­ségre (7-11. §); b) a felelősségre vonást mellőzi, mert a szabálysértés jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen (14. § a) pont); c) a cselekmény miatt büntető vagy társadalmi bírósági eljárás van folya­matban, illetőleg a cselekményt ilyen — vagy szabálysértési — eljárás során már elbírálták; d) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat álla­pított meg; e) az elkövető személyét, tartózko­dási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás foly­tatásától eredmény nem várható; f) az elkövető meghalt.. (2) Ha a tulajdon elleni szabálysértés vagy az orgazdaság miatt közvetlenül a rendőrségnél tettek feljelentést, a felderítés eredménytelensége esetén az eljárást a rendőrség felderítést végző szerve szünteti meg. 49.. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást alakszerű határozattal szünteti meg, ha a) a felelősségre vonást mellőzi, mert a már megtörtént fegyelmi felelősségre vonás egymagában is elegendő (14. § b) pont), b) csupán figyelmeztetést alkalmaz, vagy a figyelmeztetés mellett elkobzást mond ki, 0) az elkövető felelősségre vonása nélkül mond ki elkobzást (21. § (3) bek.). (2) Ha az ügyben kártérítést kértek, vagy a munkáltató a szabálysértés megállapításától függő kárigényét be­jelentette, a szabálysértési hatóság az eljárás bármely okból történő megszün­tetése esetén alakszerű határozatot hoz. Kártérítés megállapítása 50. § (1) Ha ezt a károsult az első fokú határozat meghozatala előtt kérte, és a kár nem több ezer forintnál, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérí­tésére kötelezheti, illetőleg az alaptalan kárigényt elutasítja. (2) Kártérítés megállapítása esetén a szabálysértési hatóság az elkövetőt arra is kötelezi, hogy fizesse meg a károsult­nak és az érdekében eljáró törvényes képviselőnek vagy hozzátartozónak készkiadását, illetőleg a károsult jogi képviselőjének készkiadását és munka­díját. (3) Mellőzni lehet a kártérítés elbírá­lását, ha ez az eljárás befejezését kés­leltetné. E határozat ellen fellebbezés­nek nincs helye. Pénzbírság kiszabása tárgyalás nélkül 51. § (1) A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül — ötszáz forintig terjedő — pénzbírságot szab­hat ki, ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelő hatás így is elérhető. Ilyenkor a szabálysértési ha­tóság az elkobzás és a kártérítés felől is intézkedhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom