Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

123 kát kellő alapossággal végezhessék és az ezzel járó rendkívüli tennivalók ne akadályozzák őket egyéb feladataik ellátásában. A javaslat 144. §-ában foglalt rendelkezés értelemszerűen vonatkozik a közös vállalkozások működési szabályzatának módosítására is. 2. A pártoló tagság intézményének rendszeresítésére a termelőszövetkezetek gazdálkodásával, működésével és szervezetével, valamint a rendes tagsági viszony szabályozásával összefüggően, azzal csaknem egyidőben került sor (1959. évi 22. sz. tvr., 13/1960. (V. 3.) FM sz. rend.). A pártoló tagság intézményének kialakítására az átszervezés időszakában azért volt szükség, hogy esetenkénti közreműködéssel más munkaterületen dolgozó személyek (alkalmazottak, nyugdíjas szakemberek stb.) is bekapcsolódhassanak a termelőszövetkezetek munkájába, segítséget nyújthassanak a közös gazdálkodás feladatainak megoldásához. Ez a közreműködés lehetett politikai, szakmai, gazdasági és egyéb segítségnyújtás. A pártoló tagság intézménye kétségtelenül elősegítette a termelőszövetkezetek szervezését és megszilárdítását. A pártoló tagság egy részének pozitív irányú politikai, szakmai stb. segítsége hozzájárult a termelőszövetkezetek kezdeti nehézségeinek leküzdéséhez. Vagyoneszközeinek közös használatba adása, különösen pedig a földbevitel hozzájárult a termelőszövetkezeti közös vagyon gyarapodásához, a kollektív nagyüzem kialakulásához. Ugyancsak a termelőszövetkezetek megszilárdításának irányába hatott, hogy a pártoló tagok egy része alkalomszerűen (évi szabadsága idején és máskor) a közös munkában fizikai munkával is részt vett. Ennek az intézménynek további fenntartására azonban az új helyzetben már nincs lehetőség, különösen figyelembe véve azt az alapelvet, hogy a tagsági viszony fennállásának és a tagsági jogok gyakorlásának elengedhetetlen eleme, feltétele a meghatározott munkavégzési kötelezettség teljesítése a közös gazdaságban. Viszont lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy azok, akik kívánják, a pártoló tagsági viszony megszüntetésekor a termelőszövetkezetbe tagként beléphessenek, ha pedig ezzel a lehetőséggel élni nem kívánnak, a FTT. rendelkezései szerint földjük termelőszövetkezeti tulajdonba kerül, a mentesítéssel azonban biztosítva számukra is a személyi földhasználatot. 3. A termelőszövetkezettel semmiféle kapcsolatot nem tartó, jelenlegi formális tagok tagsági viszonyának megszüntetése érdekében nem lenne célszerű tömegesen a kilépés vagy a kizárás eszközéhez nyúlni. Ehelyett a javaslat 142. §-a lehetőséget biztosít azoknak a tagok sorából törlésére, akik munkavégzési kötelezettségüknek már huzamosabb idő óta nem tettek eleget, és családi vagy személyi körülményeik folytán remény sincs arra, hogy a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozzanak. A törlés azonban az általános rendezés után is alkalmas lehet egy-egy kivételes eset rendezésére. Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik tag nem tett eleget munkavégzési kötelezettségének és felelősségrevonása után is távolmarad a termelőszövetkezettől, tehát a kilépést nem kéri, de az adott körülmények folytán fegyelmileg történő kizárása nem látszik célszerűnek. Ilyen esetben mind a termelőszövetkezet, mind a csupán formális tag számára a törlés a legelőnyösebb megoldás. Ki kell azonban emelni, hogy a törlés csak a javaslat 12. § (s) bekezdése alapján alkalmazható, így a termelőszövetkezet pl. nem törölheti — és ki sem zárhatja — a tagot öregség, munkaképtelenség címén vagy azon a címen, hogy munkát nem tud biztosítani. 4. A törvény hatálybalépésekor még le nem zárt vitás ügyek intézésénél problémát okozhat, hogy a további eljárás során az új, vagy a régi szabályokat kell-e alkalmazni. Ezért a javaslat 143. §-a úgy rendelkezik, hogy a vitás ügyek intézésénél, ha érdemi határozatot még nem hoztak, a törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések kerüljenek alkalmazásra, amelyek az eljáró ter-