Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
30 az, hogy erre elsősorban a kifejezetten e célra szervezett - - országos vagy területi illetékességgel működő - állami tervező szervek és a tervező szövetkezetek jogosultak. A javaslat számol azzal, hegy az említett tervező szervek nem képesek minden felmerülő építéstervezési igényt kielégíteni, ezért lehetővé teszi, hogy építéstervezési tevékenységet az állami szervek, illetőleg a szövetkezetek szervezetében működő tervező részlegek, továbbá a szakmai követelményeknek megfelelő — tervezési jogosultsággal rendelkező - - állampolgárok is gyakorolhassanak. Azt, hogy adott körülmények között ki és milyen mértékig jogosult építéstervezési tevékenység gyakorlására, a végrehajtási jogszabályok állapítják meg. A javaslat azonban főszabályként rögzíti, hogy az állami szervek és a társadalmi szervezetek építkezéseivel kapcsolatos műszaki tervek elkészítése és a tervező művezetési tevékenység ellátása -az állami tervező szervek feladata. E szabály alól a Minisztertanács jogszabályban kivételt tehet. Ilyen kivétel engedélyezése lehet indokolt pl. a város-(község-)fejlesztési tervben előirányzott létesítmények társadalmi munkában történő megtervezése esetében is. 2. Az építéstervezési tevékenységet gyakorló szervezetek nem tartoznak minden esetben az építésügyi ágazatot a javaslat 3. §-a alapján irányító építésügyi miniszter irányítása alá. Az ágazat egységes irányítása viszont szükségessé teszi, hogy az építéstervezésre vonatkozó szabályok az említett szervezetek szervezeti hovatartozására tekintet nélkül egységesen érvényre jussanak. E célból rögzíti a javaslat (42. §), hogy az építésügyi miniszter az építéstervezési tevékenység felett szakfelügyeletet gyakorol. Ennek szabályait a szakfelügyelet gyakorlásáról szóló 1007/1964. (III. 21.) Korm. számú határozat tartalmazza. 43. J. Az építőipar fejlesztése, nagyipari jellegének fokozatos kialakítása és az építkezések számának növekedése szükségessé teszi az építmények — különösen az épületek és az épületrészek (szekciók) —, továbbá a szerkezetek egységesítésén alapuló típustervezés fokozottabb előtérbe helyezését. Az építkezésekhez szükséges műszaki terveket kellő időben és megfelelő minőségben — a tervezők korlátozott számára tekintettel — túlnyomórészt csak típustervek felhasználásával lehet biztosítani. A típustervek helyszínre alkalmazása ugyanis az egyedi tervezés esetében lekötött tervezői kapacitásnak csak kis hányadát teszi szükségessé. Emellett figyelemmel kell kuni arra is, hogy az építkezésekhez szükséges építőanyagok és szerkezetek kellő mennyiségben csak nagyüzemi gyártással állíthatók elő, ennek pedig előfeltétele az igények tervszerű felmérése és a termékek széleskörű felhasználása. Ezekre figyelemmel mondja ki a javaslat, hogy a többször ismétlődő, azonos vagy hasonló rendeltetésű szerkezetekre, építményrészekre (szekciókra) és építményekre típustervet kell készíteni. A típustervek felhasználásához fűződő előnyök minél nagyobb mértékben történő kihasználása érdekében a javaslat az állami szervek építkezései esetében a típustervek kötelező alkalmazását írja elő. Olyan építménnyel kapcsolatban tehát, amelyre típusterv rendelkezésre áll, egyedi tervet készíteni nem szabad. A típustervek kötelező alkalmazásának igénye felmerülhet az állam által támogatásban részesített - nem állami - építkezések tekintetében is. így pl. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az 1/1959. (111. 25.) ÉM-FM. számú együttes rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint állami hitelt csak azokra az építési beruházásokra kaphatnak, amelyek típustervek, illetőleg államilag ajánlott ,tervek alapján kerülnek megvalósításra. Az ilyen szabályok fenntartása továbbra is szükséges, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy jogszabály a típustervek kötelező alkalmazását nem állami építtetők építkezései tekintetében is elrendelhesse.
