Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
27 terheli. Ennek megfelelően rendelkezik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában álló ingatlanok vonatkozásában a 19/1959. (VII. 12.) FM. számú rendelet 79. §-ának (1) bekezdése is. A Polgári Törvénykönyv 438. §-ának (1) bekezdése, továbbá a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet és a 15/1957. (III. 7.) Korín, számú rendelet értelmében a bérleménnyel kapcsolatos karbantartási, javítási kötelezettség — az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) helyett - részben a bérlőt terheli. Erre tekintettel rendelkezik úgy a javaslat, hogy az építmény jókarbantartásával, illetőleg fenntartásával kapcsolatos kötelezettséget jogszabály az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) mellett más személyek tekintetében is elrendelhet. 10. Az ország épületállományának, különösen a lakóépületeknek 'nagy része korszerűtlen és elavult. Ezekkel kapcsolatban egyre inkább megnyilvánul az a törekvés, hogy az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az építmény lebontásának engedélyezését kéri, azon a címen, hogy új építményt kíván a lebontandó helyébe építeni. Ez a törekvés bizonyos korlátozások nélkül népgazdasági szempontból káros eredményre vezethet. A lakóépületek lebontása és helyükbe hasonló számú lakást magukba foglaló új épületek építése esetében a lakásállomány nem növekszik, ennélfogva a tervezettnél nagyobb számú lakóépület lebontása a távlati lakásépítési program végrehajtását s ezáltal a lakásviszonyok gyökeres megjavítására irányuló állami célkitűzések ér vény re juttatását veszélyeztetheti. Ezért a javaslat (35. §) előírja, hogy az építmény lebontására csak akkor szabad engedélyt adni, ha az népgazdasági érdeket nem sért, illetőleg az építményt gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással sem lehet tovább fenntartani. Azt, hogy mikor gazdaságos annak helyreállítása vagy átalakítása, illetőleg az építmény elbontása mikor nem sérti a népgazdaság érdekeit — a végrehajtási jogszabályokban megállapított irányelvek keretei között — esetenként kell eldönteni. 36. §. A rendezési tervek célkitűzéseinek çs az építésügyi szabályok hatósági úton történő érvényre juttatása az építésügyi hatóság feladata. Ez csupán az építkezések építésügyi hatósági engedélyezése soráp nem lehetséges. Feltétlenül szükséges a rendezési tervek és az építésügyi szabályok megtartásának ellenőrzése is. Ez elsősorban ugyancsak az építésügyi hatóság feladata kell hogy legyen. Ebben az ellen őrzési tevékenységben a tanácsok építésügyi állandó bizottságai (albizottságai), továbbá — a végrehajtási jogszabályok erre vonatkozó rendelkezései alapján — a rendőri szervek is közreműködnek. Községben a községi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve akkor is ellátja az építésrendészeti ellenőrzési feladatokat, ha építésügyi hatósági jogkört egyébként nem gyakorol. Az építésügyi hatósági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a telkek és az építmények állapota, illetőleg az építési munkák végzése megfelel-e az építésügyi szabályoknak, s hiányosság esetén milyen hatósági intézkedések megtételére van szükség. Az ellenőrzés — amellett, hogy a közérdeket szolgálja — az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) is érdekében áll, ezért az ellenőrzést köteles tűrni, ugyanakkor ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre kell bocsátania az ellenőrzéshez szükséges adatokat, anyagokat, segédszerkezeteket, eszközöket és munkaerőt. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetése céljából tehető intézkedéseket a javaslatnak az építésügyi hatósági kötelezésre vonatkozó szabályai (37—40. §) állapítják meg.
