Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről

12 igénybevett frekvenciák normáit és az igénybe vett frekvenciatartományt a szük­séges szolgálatok kielégítő működésének biztosítása céljából a nélkülözhetetlen legkisebb mértékre korlátozza. Meg kell határozni ezért az egyes szolgálatok által használt üzemi frekvenciákat (hullámhosszakat), elő kell írni a műszaki jellemzőket, szabályozni kell a kezelési és forgalmi tevékenységet, az esetenként kiadott enge­délyokiratban meg kell határozni az engedélyes által felhasználható frekvenciákat, az alkalmazható adóteljesítményt, a kölcsönös zavarás elkerülése végett betartandó műszaki feltételeket stb. A felsorolt tevékenységeket a Magyar Posta a frekvencia­gazdálkodás keretében látja el. A hivatkozott nemzetközi távközlési egyezménynek a káros zavarásokról szóló 47. cikke rendelkezése szerint minden rádióállomást, bármi legyen is a ren­deltetése, úgy kell létesíteni és üzembentartani, hogy az más berendezés üzemét károsan ne zavarja. A Magyar Posta zavarelhárító szolgálata e nemzetközi köte­lezettségen alapszik. A csomag-, pénz-, érték- és egyéb küldemények továbbítása nem tartozik a Magyar Posta kizárólagos feladatkörébe, így jogtörténeti szempontból megemlít­hető, hogy a régi kereskedelmi törvény ezekre az üzletágakra a postaigazgatóságok cégbejegyzésre voltak kötelesek. Külön megállapodás alapján is láthat el feladatokat a postai szervezet. A pénz­ügyi szervek és az állampolgárok érdekében végzett postai szolgáltatások pl. a totó és lottó szelvények, valamint egyes alkalmi sorsjegyek árusítása. 3. §. A távírda, a távbeszélő és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888 : XXXI. tv. rendelkezése szerint távbeszélőberendezések létesítése és üzemben tartása — a házon (telken) belüli berendezések kivételével — az állam fenntartott joga. Bárki másnak ahhoz hogy az ország területén távközlési berendezést létesíthessen és üzembentarthasson, a törvényben meghatározott engedélyt kell előzetesen meg­szereznie. A postáról szóló 1936 : XXXV. tv. csupán a posta feladatkörének meg­határozására szorítkozik, mert mint a törvény miniszteri indokolása megállapítja, a posta kizárólagos szállítási jogáról való kifejezett jogszabályi rendelkezésre nincs szükség, mert a posta kizárólagos szállítási joga részben joggyakorlaton, részben írott jogszabályokon alapuló régi jogosítvány, amelynek hatályához nem férhet kétség. Régi jogunk szerint azonban az állam részére fenntartott jogosítványokat más csak külön engedély alapján gyakorolhatta. így pl. postai értékcikket magán­személy csak engedéllyel árusíthatott. Ugyanez volt a helyzet az állami jogosít­ványok egyéb (dohány, só stb.) területén is. A kapitalista gazdálkodás mellett az engedélyezési rendszer kizárólag financiá­lis célokat szolgált. Magánvállalkozás keretében létesített távbeszélő összeköttetés vagy távbeszélő központ pl. az engedélyokiratban megállapított idő leteltével az állam tulajdonába ment át. Az engedélyezés jogintézményét azonban — mint ezt a javaslat a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok postaigazgatásaival egyezően teszi — fenn kell tartani az alábbi okokból. A szocializmus építésének eredményeként, elsősorban a szocialista nagyipar, de a gépesített nagyüzemi mezőgazdaság részéről is a távközlési igények (alközpon­tok, külön összeköttetések, külön hálózatok) jelentősen megnövekedtek. A nép­gazdaság érdekében szükség van tehát egy mérlegszervre (főhatóságra), amely a különböző oldalról jelentkező távközlési igényeket az országos távközlési hálózat fejlesztési szempontjainak szem előtt tartásával összehangolja, a párhuzamos

Next

/
Oldalképek
Tartalom