Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről
12 igénybevett frekvenciák normáit és az igénybe vett frekvenciatartományt a szükséges szolgálatok kielégítő működésének biztosítása céljából a nélkülözhetetlen legkisebb mértékre korlátozza. Meg kell határozni ezért az egyes szolgálatok által használt üzemi frekvenciákat (hullámhosszakat), elő kell írni a műszaki jellemzőket, szabályozni kell a kezelési és forgalmi tevékenységet, az esetenként kiadott engedélyokiratban meg kell határozni az engedélyes által felhasználható frekvenciákat, az alkalmazható adóteljesítményt, a kölcsönös zavarás elkerülése végett betartandó műszaki feltételeket stb. A felsorolt tevékenységeket a Magyar Posta a frekvenciagazdálkodás keretében látja el. A hivatkozott nemzetközi távközlési egyezménynek a káros zavarásokról szóló 47. cikke rendelkezése szerint minden rádióállomást, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzembentartani, hogy az más berendezés üzemét károsan ne zavarja. A Magyar Posta zavarelhárító szolgálata e nemzetközi kötelezettségen alapszik. A csomag-, pénz-, érték- és egyéb küldemények továbbítása nem tartozik a Magyar Posta kizárólagos feladatkörébe, így jogtörténeti szempontból megemlíthető, hogy a régi kereskedelmi törvény ezekre az üzletágakra a postaigazgatóságok cégbejegyzésre voltak kötelesek. Külön megállapodás alapján is láthat el feladatokat a postai szervezet. A pénzügyi szervek és az állampolgárok érdekében végzett postai szolgáltatások pl. a totó és lottó szelvények, valamint egyes alkalmi sorsjegyek árusítása. 3. §. A távírda, a távbeszélő és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888 : XXXI. tv. rendelkezése szerint távbeszélőberendezések létesítése és üzemben tartása — a házon (telken) belüli berendezések kivételével — az állam fenntartott joga. Bárki másnak ahhoz hogy az ország területén távközlési berendezést létesíthessen és üzembentarthasson, a törvényben meghatározott engedélyt kell előzetesen megszereznie. A postáról szóló 1936 : XXXV. tv. csupán a posta feladatkörének meghatározására szorítkozik, mert mint a törvény miniszteri indokolása megállapítja, a posta kizárólagos szállítási jogáról való kifejezett jogszabályi rendelkezésre nincs szükség, mert a posta kizárólagos szállítási joga részben joggyakorlaton, részben írott jogszabályokon alapuló régi jogosítvány, amelynek hatályához nem férhet kétség. Régi jogunk szerint azonban az állam részére fenntartott jogosítványokat más csak külön engedély alapján gyakorolhatta. így pl. postai értékcikket magánszemély csak engedéllyel árusíthatott. Ugyanez volt a helyzet az állami jogosítványok egyéb (dohány, só stb.) területén is. A kapitalista gazdálkodás mellett az engedélyezési rendszer kizárólag financiális célokat szolgált. Magánvállalkozás keretében létesített távbeszélő összeköttetés vagy távbeszélő központ pl. az engedélyokiratban megállapított idő leteltével az állam tulajdonába ment át. Az engedélyezés jogintézményét azonban — mint ezt a javaslat a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok postaigazgatásaival egyezően teszi — fenn kell tartani az alábbi okokból. A szocializmus építésének eredményeként, elsősorban a szocialista nagyipar, de a gépesített nagyüzemi mezőgazdaság részéről is a távközlési igények (alközpontok, külön összeköttetések, külön hálózatok) jelentősen megnövekedtek. A népgazdaság érdekében szükség van tehát egy mérlegszervre (főhatóságra), amely a különböző oldalról jelentkező távközlési igényeket az országos távközlési hálózat fejlesztési szempontjainak szem előtt tartásával összehangolja, a párhuzamos
