Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
21 hoz a mezőgazdasági üzemekben és a SZÖVOSZ területén 1966—1970 között mintegy 8—10 000 vagon befogadóképességű alma-hűtőtároló, 1100 vagon hagymatároló és 5—6000 vagon átmeneti tároló megépítése szerepel a tervben. A lakosság ún. napi piaci cikkekkel (zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás és hasonlók) történő jobb ellátása érdekében a tervidőszakban olyan gazdaságpolitikát kell érvényre juttatni, amely a termelők (elsősorban a termelőszövetkezetek) és a fogyasztók (különösen a nagyfogyasztók) közvetlen kapcsolatát bővíti és erősíti. A felvásárló és a szervező munka megjavítását alapvető feladatnak kell tekinteni, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztóig lerövidüljön. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA A III. ötéves terv időszakában több vonatkozásban indokolt, hogy a nem mezőgazdasági ágazatokban a termelés növelését elsősorban és túlnyomórészt a termelékenység emelése biztosítsa. Ennek megfelelően a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak létszámának növekedése a korábbinál jóval mérsékeltebb (az 1961—65. évi kb. 360 ezer fős növekedés helyett kb. 260 ezer fő). Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdaság munkaerőszükségletének biztosítására. Együttvéve a népgazdaság egészében a tervidőszak alatt 160—200 ezer fővel növekszik a foglalkoztatottak száma. Eleget téve annak az alapvető gazdaságpolitikai elvnek, hogy a szocialista építés előrehaladásával a lakosság életszínvonala és életkörülményei a népgazdaság fejlődésében elért eredményeknek megfelelően rendszeresen tovább javuljanak, à III. ötéves terv az egy főre jutó reáljövedelem 5 év alatti 14—16%-os növelésével számol. A fogyasztási alap növekedését a terv túlnyomóari személyes rendelkezésű jövedelmek formájában irányozza elő. A reálbér 5 év alatt előreláthatólag 9—10%kal emelkedhet és így növekedési üteme az előző 5 évnél jobban közelít a reáljövedelem-növekedéshez. A társadalmi alapok juttatásainak előirányzatainál a terv azok jelenleg érvényben levő rendszerével és ellátási normáival számolt. A pénzbeni szociális ellátás (nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) forint juttatásai népgazdasági szinten, összességükben e célkitűzések mellett is számottevően növekednek és 1970-ben 5 milliárd Ft-tal (40%-ka 1 ) haladják meg az 1965. évi Összeget. A két alapvető társadalmi réteg jövedelemarányának közelítése érdekében a parasztságnál — összhangban a mezőgazdasági munka termelékenységének egyidejű emelkedésével — a lakosság átlagánál némileg gyorsabb ütemű növekedést tűz ki célul a terv. A parasztság és általában a falusi lakosság életkörülményei a szociális-kulturális-egészségügyi beruházások révén más területeken is közelednek a városi lakosságéhoz. A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási és szociális ellátási rendszere mind jobban megközelíti a munkás-alkalmazott népesség színvonalát. A termelési célkitűzések megteremtik a feltételét annak, hogy a vásárlóerő és árualap egyensúlyát biztosítva, a mind differenciáltabban jelentkező lakossági igények kielégítésében előrehaladás legyen elérhető. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően, a terv fő előirányzatainak teljesítése mellett, hangsúlyozottan törekedni kell a fogyasztási cikkek piacán a kereslet-kínálat egyensúlyának és a lakosság jó áruellátásának biztosítására. A tervezett árualapok minőségi javulást tesznek lehetővé a lakosság táplálkozásában. A terv megalapozza az egy főre jutó hús-, tej és tejtermék, tojás, állati
