Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről

9 A törvényjavaslat indokolása A III. ÖTÉVES TERV FŐ FELADATAI A II. ötéves terv időszakában a népgazdaság jelentős előrehaladást ért el a termelőerők fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ezekre az eredményekre alapozva, a III. ötéves tervjavaslat a nemzeti jövedelem adottságainkhoz mért további növelését irányozza elő abból a célból, hogy — folytatva hazánkban a fejlett szocialista társadalom további építését — rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása, javuljon egészségvédelme, kulturális fejlődése és szociális ellátottsága. A tervjavaslat összeállításánál érvényesült a Párt Központi Bizottságának 1964 decemberi határozata, amely fontos feladatként jelölte meg a népgazdaság egyensúlyának javítását, valamint az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növelését. A III. ötéves tervjavaslat abból indul ki, hogy a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló erők és eszközök felhasználásának hatékonysága; meggyorsul az alapvető ágazatok műszaki fejlesztése; a termelés emelkedése a korábbinál nagyobb hányadban származik a munkatermelékenység emelkedéséből ; rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek; növekszik a termelés rugalmassága a belföldi és a külföldi piacok igényeihez való alkalmazkodásban, és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban lesz a kereslettel. A termelés elosztásának tervezésekor lényeges szempont volt népgazdaságunk egészséges fejlődésének alapvető feltétele: a külkereskedelmi mérleg egyenlegének állandó javulása. Ezért a terv fontos követelménye, hogy versenyképes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége ; erősödjék és váljék sokoldalúbbá gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek erre. A tervkészítés közben egyeztetésre került a KGST tagországaival és ennek eredményeként a kölcsönös áruszállítási kötelezettségeket 5 éves kereskedelmi egyezmények rögzítik. Ezek az egyezmények szilárd piacot biztosítanak a magyar termékek elhelyezésére a KGST országokban, és egyben biztosítják a termelés anyagszükségletének, továbbá a gépigényeknek jelentős mértékű kielégítését. A terv jellemző vonásai a következők: — alapjában fennmarad a felhalmozás és a fogyasztás eddig kialakult aránya abból a célból, hogy a beruházások növelése alapozza meg a népgazdaság egészséges továbbfejlődését és egyidejűleg rendszeresen emelkedjék a lakosság életszínvonala ;