Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-13 • Az Országgyűlés ipari bizottságának, mezőgazdasági bizottságának és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a vízügyről szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

2 / Éppen ezért mellőzi a szennyvízbevezetési díj jogalmát, mert lényegében az is a vizek fertőzése vagy káros szennyezése esetében a jogellenes magatartáshoz kapcsolódó anyagi hátrány, tehát voltaképpen a bírságnak — bizonyos indokolt esetekre megállapított — enyhébb fajtája. A joghátrány mértékének megállapítása szempontjából ugyanis indokolt különbséget tenni aszerint, hogy adva vannak-e az üzemben a keletkező szennyvizek tisztításának objektív feltételei vagy sem. Ezért a részletszabályok kidolgozásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok az üzemek, amelyek a vizek fertőzését vagy káros szennyezését lényegében felróható okokból idézik elő, a szennyezés esetére megállapított bírság teljes összegéig feleljenek. E bírság kiszabásának van helye ott, ahol a szennyezést a meglévő és megfelelő berendezések nem kielégítő üzemeltetése idézi elő, vagy ahol az üzem a szennyvíztisztító berendezést a beruházási hitelek rendelkezésre bocsátása ellenére sem építette meg. Ilyen elbírálás alá esnek általában azok az üzemek, amelyek 1962. január 1. után épültek szennyvíztisztító berendezés nélkül, ugyanis ettől az időponttól fogva hatályos jogunk szerint nem volt szabad üzemet szennyvíztisztító berendezés nélkül létesíteni. Végül az üzemek tevékenysége folytán előállott mérgezés (pl. ciánbebocsátás) különös veszélyessége indokolja a magasabb mértékű bírság kiszabását még akkor is, ha az üzem, tisztítóberendezéssel egyáltalán nem rendelkezik. Ha a keletkező szennyvizek tisztításának objektív feltételei nincsenek meg — tehát ha az üzemnek egyáltalán nincs tisztítóberendezése vagy meglévő berendezése a keletkező szennyvizeinek tisztítására alkalmatlan — és az üzem a helyzet megváltoztatásához szükséges eszközökkel sem, rendelkezik, a kiszabható szennyvízbírság legmagasabb mértékét indokolt kisebb összegben, például az alapbírság fele összegében megállapítani. A bírság kiszabása azonban, az említett szűkebb keretek között, az ilyen üzemmel szemben is indokolt, mert ilyenkor a bírság lényegében az üzem részéről vízgazdálkodási célokra befizetett általános tételű részleges kártalanításként fogható fel (mert az üzem egyrészt a vízkészlet természetes minőségét rontja, másrészt a, többi üzemnek a szennyezett víz felhasználás előtti tisztításával további károkat okoz), a maga számára pedig — szennyvíztisztító berendezés híján — annak üzemelési költségeit takarítja meg. A szennyvízbírság csak akkor érheti el ösztönző hatását, ha annak kifizetése a vállalati gazdálkodásban érezhető hátrányokkal jár. Ezért e rendelkezések végrehajtása során, azzal a tilalommal kell élni, hogy az üzem ezeket a kiadásokat az ár kialakításánál nem, veheti figyelembe, tehát nemháríthatja át burkoltan, áremelés formájában a fogyasztóra." A 20—25. §-hoz fűzött indokolás utolsó bekezdése helyett a. következő szöveg felvételét javasolja : „A belvizek levezetésének sorrendjét természetesen — az adott műszaki lehetőségeken belül — az fogja megszabni, hogy a lakott, illetőleg az ipari létesítmények által elfoglalt területeket a káros vizektől megvédjék, a, mezőgazdaságilag értékesebb területeket pedig mihamarább mentesítsék a káros vízborítástól. A javaslat ezt külön is kihangsúlyozza." A 36—39. §-hoz fűzött indokolás harmadik bekezdéseként az alábbi új bekezdés felvételét javasolja : „A vizek kártételei elleni védekezés egyik fontos feladata a talajlesodródás (erózió) elleni védekezés, a talajvédelem. Ezért a vízrendezési munkák során gondoskodni kell azoknak a talajvédelmi célú vízimunkáknak az elvégzéséről és vízilétesítményék megvalósításáról is, amelyek — a mezőgazdasági és erdészeti munkákkal összhangban — a víz által okozott talajlesodrást és annak kártételeit csökkentik." Az együttes bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot a fenti módosításokkal fogadja el. Budapest, 1964. november 13. Bondor József s. k., Dr. Erdei Ferenc s. k., az ipari bizottmg el/nöli o mezőgazdasági bizottság elnöke Dr. Pongrácz Kálmán s. k., a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke, 04.5186 Athenaeum Nyomda, Budapest, Felelős vezető: Soproni Béla igazgató