Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
28 Ha ezek az intézkedések valamely meghatározott jogi személy vagy állampolgár érdekében következtek be a vízjogi engedélyes terhére, a kedvezményezett a vízjogi engedélyesnek az intézkedésekből eredő kárát megtéríteni tartozik. A vízügyi hatóság hozzájárulása más hatóság által kiadandó engedélyhez (31. §•) Nemcsak kimerítően felsorolni, még áttekinteni sem lehet azoknak a munkáknak, létesítményeknek, illetőleg tevékenységeknek a körét, amelyeknek vízgazdálkodási rendeltetése nincs, tehát a javaslat 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalomkörbe nem vonhatók, mégis járulékosan a vizeket, vízilétesítményeket, azok állapotát, viszonyait, üzemelését valamilyen módon érintik (pl. utak, hidak, vasutak bármilyen építmény, épület, mű stb.). Ezek nem tartoznak a vízimunkákra, vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó rendelkezések hatálya alá, tehát azokat nem a vízügyi hatóság, hanem — a természetüknek megfelelően, a vonatkozó hatásköri szabályok szerint — más hatóságok engedélyezik. Számos hatályos jogszabály figyelemmel van ezekre az érintkezési területekre, és kimondja, hogy az engedélyezésre illetékes hatóság köteles az érintett érdekek szempontjából illetékes szakhatóságot az engedélyezési vagy más egyéb eljárása során meghallgatni és szakvéleményét a döntésénél figyelembe venni. Ezt a hatályos jogunkban is többhelyütt kifejezésre juttatott elvet általánosítja és foglalja össze a javaslat 31. §-a. Vízjogi kötelezettségek megállapítása (32. §.) I. A magánjellegű vízimunkák elvégzése, ilyen vízilétesítmények megépítése, vagy vízhasználat gyakorlása általában az abban közvetlenül érdekelt természetes vagy jogi személy akaratelhatározásától függ, s az érdekelt — mint vízjogi engedélyes — köteles megszerezni a vízügyi hatóság engedélyét. A hatóság hivatalból általában csak akkor jár el, ha az engedély megszerzésére köteles személy azt kérni, elmulasztotta, vagy nem az abban foglalt előírások szerint jár el. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor valaki vízügyi szempontból káros tevékenységet folytat (pl. engedély nélkül avatkozik be a vizek természetes viszonyaiba, a vizeket károsan szennyezi), vagy valamely vízimunka elvégzésére (pl. vízfolyás rendezésére, valamely vízimű megépítésére) valamilyen jogalapon köteles volna, de kötelezettségét nem teljesíti, vagy engedély nélkül engedélyköteles vízimunkát, vízilétesítményt valósít meg, illetőleg vízhasználatot gyakorol. Ilyen esetekben szükség lehet arra, hogy a vízügyi hatóság hivatalból indított eljárás során állapítsa meg a káros, illetőleg jogellenes állapot megszüntetése érdekében teendő intézkedéseket, illetőleg a kötelezettségeket és az érdekeltek jogait. Erre ad lehetőséget a javaslat 32. §-a. A legfontosabb esetek keretszerű részletezését a végrehajtási rendelkezések tartalmazzák. Ezeknek az eseteknek közös előfeltétele az, hogy az intézkedés vagy népgazdasági érdekből, vagy pedig más érdekelt jogi személy vagy állampolgár kárának az elhárítása, vagy megszüntetése érdekében legyen szükséges. II. Éppen úgy, mint az engedélyezés körébe tartozó eseteknél, itt is előfordulhat, hogy a szükséges intézkedés vagy kötelezés vízgazdálkodási érdekből és vízügyi szempontból válik ugyan szükségessé, de annak tekintetében az eljárásra nem a vízügyi hatóság, hanem más hatóság bír hatáskörrel (pl. káros duzzasztást elő\
