Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

lös egyik összeütköző Fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket, alkalmazni. Azokat a személyeket, akik az ellenségeske­désekben nem vesznek közvetlenül részt, ide­értve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok követ­keztében harcképtelenné váltak, minden körül­mények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásnmd- ban kell részesíteni.” ,,Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében : a) az élet és a testi épség elleni merénylet, nevezetesen bármely alakban megnyilvánuló emberölés, megcsonkítás, a kegyetlen bánásmód, a kínzás és a kínvallatás ; b) túszok szedése; c) a személyek méltóságának megsértése, nevezetesen megalázó és lealacsonyító bánásmód ; Л) a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igaz­ságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által megelőzően hozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.” A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és bete­gei helyzetének javításáról szóló egyezmény 50. cikke azokat a tényállásokat, amelyek mint súlyps jogsértések minden Szerződő Fél részéről törvény­hozási intézkedést igényelnek, a következőkben jelöli meg, ,,a szándékos emberölés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is, nagy fájdalom szándékos előidé­zése, a testi épség vágj' az egészség elleni súlyos merénylet elkövetése, a javaknak a katonai szükség által nem indokolt nagymérvű önkényes és törvénytelen megsemmisítése vagy eltulaj­donítása”. Végül: a hivatkozott egyezmény 53. cikke sze­rint: ,,A „vöröskereszt” vagy a „genfi kereszt” jelvénynek vagy elnevezésnek, valamint minden, ' annak utánzását jelentő jelnek vagy elnevezés­nek a jelen Egyezmény értelmében arra fel nem jogosított magánszemélyek, köztestületek, magán- társaságok, valamint kereskedelmi vállalatok ré­széről való használata mindénkor tilos, tekintet nélkül a használat céljára és megkezdésének idő­pontjára.” A nemzetközi egj’ezményekben szereplő e tény­állások — mint közönséges bűntettek, vagy mint katonai bűntettek tényállásai — a hatályos jogszabályozásban, illetve a javaslatban is sze­repelnek. Eme bűntettek tárgya az élet, a testi épség, a vagyon stb., ennélfogva amúgyis üldö­zendő cselekmények. Mégis a javaslat a nemzet­közi egyezményekben foglalt tényállások egy részét a továbbiakban kifejtendő indokoknál fogva, külön törvényi tényállásokba foglalta. 2. A háborús kegyetlenkedés bűntettének tár­gya: az emberiség. Jelentősége van a bűntett elkövetési tárgyának, mert az emberiség elleni támadás közvetlenül a javaslatban írt passzív alanyokon valósul meg, a közvetlen sértés embe­rek testi épségét éri. 3. Az elkövetési magatartások gyűjtőneve a javaslatban „embertelen bánásmódban részesí­tés”. Az elkövetési magatartások iljTen átfogó megjelölése lényegében keretszabályozás, ami elsősorban az élet- és a testi épség elleni bűn- cselekményeket öleli fel. Ezen túlmenően azon­ban nemcsak testi sértés, hanem olj'an szenvedés okozása is megvalósítja a törvényi ténj’állást, amely megnyilvánulhat pl. éheztetésben, a lét legelemibb egj'éb szükségletei kielégítésének meg­tagadásában, elmulasztásában, lealacsonyító bánás­módban stb. A javaslat az elkövetési maga­tartás típusának a hosszabb időn keresztül tanú­sított, etikailag is súlyos megítélés alá eső maga­tartásokat tekinti. A büntetőjogi védelem haté­konyságát a javaslat azáltal is fokozza, hogy az általánosított elkövetési magatartást, mint „em­bertelen bánásmódban részesítés” következmé­nyeit nem kapcsolja az egyes sértetteknél beállott eredményhez. Ez oly módon is kifejezésre jut, hogy a cselekménj' súlyosabb büntetéssel fegjTe- getettségének feltétele, hogy a bűntettnek em­berélet esett áldozatul, függetlenül attól, hogy ténjlegesen az emberölés törvényi tényállása valósult meg, vagy csupán az embertelen bánás­mód távolabbi következményeképpen állott be valamelyik sértett halála. A minősített tényállás alkalmazására természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a cselekmény nem valósít meg valamely súlyosabban fenyegetett élet elleni bűntettet. Ha tehát az elkövető azért éhezteti a sértetteket, hogy halálukat okozza, a 253. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell cselekménj’ét minősíteni. 4. A sértettek körét a javaslat a nemzetközi szerződés alapján határozta meg, annak figj’e- lembevételével, hogy a passzív alanyok a javas­latban írt törvényi tényállásnak háború idején jobban kiszolgáltatottak, mint békeidőben. A fokozott büntetőjogi védelem szükségességét a büntetési tételek fejezik ki. 5. E § tényállása hasonlóságot mutat a 335. §-ban írt tényálláshoz. A két szakasz közül e § az általánosabb ; a 335. § tényállását csak katona valósíthatja meg tettesként, s a sértettek köre is szűkebb. A 335. § alkalmazására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e § alkalmazásának nincs helj’e. Háborús pusztítás A 140. §-Ao= 1. A háborús pusztítás tárgya: az ellenség oldalához tartozó polgárok tulajdona. Ennél­fogva bár közvetlenül valamilyen vagyontárgyat ér támadás, közvetetten a humanizmusban kife-

Next

/
Oldalképek
Tartalom