Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
lös egyik összeütköző Fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket, alkalmazni. Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenné váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásnmd- ban kell részesíteni.” ,,Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében : a) az élet és a testi épség elleni merénylet, nevezetesen bármely alakban megnyilvánuló emberölés, megcsonkítás, a kegyetlen bánásmód, a kínzás és a kínvallatás ; b) túszok szedése; c) a személyek méltóságának megsértése, nevezetesen megalázó és lealacsonyító bánásmód ; Л) a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által megelőzően hozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.” A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javításáról szóló egyezmény 50. cikke azokat a tényállásokat, amelyek mint súlyps jogsértések minden Szerződő Fél részéről törvényhozási intézkedést igényelnek, a következőkben jelöli meg, ,,a szándékos emberölés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is, nagy fájdalom szándékos előidézése, a testi épség vágj' az egészség elleni súlyos merénylet elkövetése, a javaknak a katonai szükség által nem indokolt nagymérvű önkényes és törvénytelen megsemmisítése vagy eltulajdonítása”. Végül: a hivatkozott egyezmény 53. cikke szerint: ,,A „vöröskereszt” vagy a „genfi kereszt” jelvénynek vagy elnevezésnek, valamint minden, ' annak utánzását jelentő jelnek vagy elnevezésnek a jelen Egyezmény értelmében arra fel nem jogosított magánszemélyek, köztestületek, magán- társaságok, valamint kereskedelmi vállalatok részéről való használata mindénkor tilos, tekintet nélkül a használat céljára és megkezdésének időpontjára.” A nemzetközi egj’ezményekben szereplő e tényállások — mint közönséges bűntettek, vagy mint katonai bűntettek tényállásai — a hatályos jogszabályozásban, illetve a javaslatban is szerepelnek. Eme bűntettek tárgya az élet, a testi épség, a vagyon stb., ennélfogva amúgyis üldözendő cselekmények. Mégis a javaslat a nemzetközi egyezményekben foglalt tényállások egy részét a továbbiakban kifejtendő indokoknál fogva, külön törvényi tényállásokba foglalta. 2. A háborús kegyetlenkedés bűntettének tárgya: az emberiség. Jelentősége van a bűntett elkövetési tárgyának, mert az emberiség elleni támadás közvetlenül a javaslatban írt passzív alanyokon valósul meg, a közvetlen sértés emberek testi épségét éri. 3. Az elkövetési magatartások gyűjtőneve a javaslatban „embertelen bánásmódban részesítés”. Az elkövetési magatartások iljTen átfogó megjelölése lényegében keretszabályozás, ami elsősorban az élet- és a testi épség elleni bűn- cselekményeket öleli fel. Ezen túlmenően azonban nemcsak testi sértés, hanem olj'an szenvedés okozása is megvalósítja a törvényi ténj’állást, amely megnyilvánulhat pl. éheztetésben, a lét legelemibb egj'éb szükségletei kielégítésének megtagadásában, elmulasztásában, lealacsonyító bánásmódban stb. A javaslat az elkövetési magatartás típusának a hosszabb időn keresztül tanúsított, etikailag is súlyos megítélés alá eső magatartásokat tekinti. A büntetőjogi védelem hatékonyságát a javaslat azáltal is fokozza, hogy az általánosított elkövetési magatartást, mint „embertelen bánásmódban részesítés” következményeit nem kapcsolja az egyes sértetteknél beállott eredményhez. Ez oly módon is kifejezésre jut, hogy a cselekménj' súlyosabb büntetéssel fegjTe- getettségének feltétele, hogy a bűntettnek emberélet esett áldozatul, függetlenül attól, hogy ténjlegesen az emberölés törvényi tényállása valósult meg, vagy csupán az embertelen bánásmód távolabbi következményeképpen állott be valamelyik sértett halála. A minősített tényállás alkalmazására természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a cselekmény nem valósít meg valamely súlyosabban fenyegetett élet elleni bűntettet. Ha tehát az elkövető azért éhezteti a sértetteket, hogy halálukat okozza, a 253. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell cselekménj’ét minősíteni. 4. A sértettek körét a javaslat a nemzetközi szerződés alapján határozta meg, annak figj’e- lembevételével, hogy a passzív alanyok a javaslatban írt törvényi tényállásnak háború idején jobban kiszolgáltatottak, mint békeidőben. A fokozott büntetőjogi védelem szükségességét a büntetési tételek fejezik ki. 5. E § tényállása hasonlóságot mutat a 335. §-ban írt tényálláshoz. A két szakasz közül e § az általánosabb ; a 335. § tényállását csak katona valósíthatja meg tettesként, s a sértettek köre is szűkebb. A 335. § alkalmazására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e § alkalmazásának nincs helj’e. Háborús pusztítás A 140. §-Ao= 1. A háborús pusztítás tárgya: az ellenség oldalához tartozó polgárok tulajdona. Ennélfogva bár közvetlenül valamilyen vagyontárgyat ér támadás, közvetetten a humanizmusban kife-
