Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
150 mennyiben hivatalos személy a b) pont értelmében, vagy hogy a c) pontiján említett szervek dolgozói közül kik tartoznak a hivatalos személyek közé. 2. A javaslat az állami szerv fogalmát a legszélesebb körben határozza megí Nem csupán az államhatalmi és államigazgatási, valamint a bírói és az ügyészi szerveket vonja ide, hanem az állam gazdálkodó szerveit (pl. állami vállalat) és mindennemű állami intézményt (pl. kórház) is. 3. A hozzátartozó fogalmát illetőleg a javaslat átveszi a hatályos jog szabályát, csupán az élet- társsal egészíti ki azt. Ezzel csak törvényi szentesítést kap a bírói gyakorlat, mely már ma is egységes abban a tekintetben, hogy az élettársat hozzátartozónak tekinti. Nem elégséges ellenben az élettársi kapcsolat ott, ahol a jogszabály kifejezetten házastársról szól. 4. A javaslat több helyen használja a bűnszövetség fogalmát. így a kábítószerrel elkövetett bűntett, a pénzhamisítás és bélyeghamisítás körében, valamint számos vagyon elleni bűntettnél. Utóbbi körben a hatályos jog a tolvajszövetség, illetőleg társadalmi tulajdont károsító bűntetteknél a bűnszövetkezet kifejezést használja. Egyik kifejezésnek sincsen ez idő szerint törvényi meghatározása. Erinek hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy a bűnszövetkezet fogalma a társadalmi tulajdont károsító bűntettek területén elnyelte a részességi alakzatokat : ahol a bűntett elkövetésénél két vagy több személy szerepelt, ott rendszerint bűnszövetkezet megállapítására került sor. Az ilyen — alkalmi — együttműködés azonban még nem jelenti a társadalomra veszélyesség olyan mérvű fokozódását, amely már nem értékelhető a rendes büntetési tétel keretei között. A szövetkezés ott jelent minőségi ugrást a veszélyesség terén, ahol a tagok egyben magát a bűnözést szervezik meg, vagyis ismétlődően vagy éppen rendszeresen akarják folytatni bűnös tevékenységüket. Bár a javaslat meghatározása bűncselekmények (több bűntett) elkövetésére szóló megállapodásról beszél, ez nem jelent feltétlenül olyan többséget, mely az ítélet rendelkező részében halmazaiként jelentkezik. Ha tehát az elkövetési cselekmények jogi egységet alkotnak is, a bűnszövetség megállapításának nincs akadálya. így a folytatólagos bűntett elkövetésére vonatkozó előzetes megállapodás megvalósítja a bűnszövetséget, még ha a bűntett megvalósítására csak egyetlen esetben kerül is sor. Világosan kitűnik a meghatározásból, hogy természetes egységként jelentkező, egyetlen bűntett elkövetésére szövetkezés, és legalább két személy részvétele ebben és az elkövetésben, még nem alapozza meg a bűnszövetségben elkövetés minősített esetét. Az 1950. évi 24. sz. tvr. által bevezetett bűnszövetkezet elnevezést a javaslat azért nem vette át, mert a szövetkezet a szocializmus építésében nagy szerepet játszó gazdasági forma, mely az Alkotmányban is szerepel. A szövetkezet ezenkívül önálló jogi szakkifejezés, mely igen elterjedt. Ezzel szemben a szövetség szó büntetőjogi szakkifejezésként nem szerepelt eddig — csak a tol vajszövetség elnevezésben — miért is a javaslat — ennek mintájára — a bűnszövetség kifejezést használja. 5. Az üzletszerűség megfogalmazása a javaslatban megfelel a bírói gyakorlatban kialakult fogalomnak. Nem szükséges, hogy a bűnözés az elkövetőnek egyetlen kereset forrása, vagy akár fő keresetforrása legyen : elegendő, ha azt rendszeres mellékkereset biztosítása végett űzi. A meghatározásban szereplő, rendszeres hasznot biztosító bűntetteknek hasonlóknak kell lenniük, anélkül hogy — mint a 115. §-ban szabályozott visszaesésnél — büntetőjogi jellegük teljes azonosságát (amit az azonos nomenklatura jelez) követelné meg a javaslat . A bírói gyakorlatra vár annak kimunkálása, hogy e körben a specialitásnak milyen fokát' lehet megkivánni; szó lehet a bűntettek olyan csoportjairól, melyeket a dvülönös Rész azonos Fejezetben helyez el. így vagyon elleni bűntettek egymás közt, vagy gazdasági bűntettek egymás közt kerülhetnek üzletszerűségi kapcsolatba. 0. Egyes bűntetteknél minősítő körülmény a háború idején elkövetés, pl. állam elleni és katonai bűntetteknél. Az ilyen bűntettek nem csupán a szorosan vett háború tartama alatt (a hadüzenettől, illetőleg az ellenségeskedés megkezdésétől annak megszűnéséig) fokozottan veszélyesek. A háborúval közvetlenül fenyegető nemzetközi feszültség állapotában is fennáll ez a fokozott veszélyesség: ilyenkor efféle bűntettek magát ezt a feszültséget is fokozhatják, a háború kirobbanásának a veszélyét növelhetik. A hatályos katonai Btk. 4. §-a ennek megfelelően felhatalmazza a kormányt,' hogy a háború idejére szóló büntető rendelkezések alkalmazását arra az esetre is elrendelhesse, amikor a háború idején kívül, de az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély ideje alatt követnek el bűncselekményt. Egyébként a kormány rendelettel határozza meg azt a napot, amelyen a háború idejére szóló különös büntetőjogi rendelkezések alkalmazása kezdődik, illetőleg végződik. A javasolt szabály nemcsak nemzetközi jogi értelemben vett háború, hanem a belső rendet fenyegető súlyos veszély esetére is lehetővé teszi a vonatkozó büntető rendelkezések alkalmazását. Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély alatt tehát pl. belső ellenforradalmi megmozdulás esetét is érteni kell. 7. A termék és a termény fogalmát a javaslat a hatályos joggal (BHÖ. 269. a) és 271. pont) egyezően határozza meg.
