Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
138 ■< Az Ftvr. 6. §-a (6) bekezdésének rendelkezését, amely szerint a próbárabocsátást a bíróság végzéssel mondja ki, mint eljárási szabályt, a javaslat mellőzi. A javítóintézeti nevelés A 91. §-hoz A javaslat — hatályos jogunkkal egyezően — lehetővé teszi a fiatalkorú javítóintézeti nevelésének elrendelését. Erre rendszerint akkor van szükség, ha''a fiatalkorú olyan környezetben él, amely erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolja. Tekintettel azonban arra, hogy más körülmények is indokolttá tehetik a javítóintézeti nevelést, a javaslat általánosan szövegez, s az (1) bekezdés szerint ez az intézkedés alkalmazandó mindazokban az esetekben, amikor a fiatalkorú eredményes nevelése csak intézeti elhelyezéssel biztosítható. A javaslat — a hatályos joggal egyezően — a javítóintézeti nevelésnek csupán a legrövidebb tartamát határozza meg, egyébként azonban határozatlan tartamú intézkedésként szabályozza. Bár a javaslat büntetési rendszere nem ismer határozatlan tartamú szankciót, a fiatalkorúakkal kapcsolatos különleges nevelési szempontok ehelyütt a hatályos jogban bevált szabályozás fenntartását indokolják. A tartam határozatlansága itt egyébként csak viszonylagos, mert e § (4) bekezdése értelmében azt a fiatalkorút, aki 18. életévét a javítóintézetben betölti, onnan elkeli bocsátani. A javítóintézeti nevelésnek ennélfogva mind a legkisebb, mind a leghosszabb tartama már, az intézkedés meghozatala idején ismeretes. A tartam határozatlanságát csökkenti tehát a javaslat azzal, hogy nem veszi át a hatályos jognak [Fvtr. 4. § (4) bek.] azt a rendelkezését, amely szerint ha a fiatalkorú a javítóintézetben a 18. életévét betölti, a bíróság a javító nevelésre vonatkozó ítéleti rendelkezését hatályon kívül helyezi, és helyette megfelelő új határozatot hoz. Ez a rendelkezés sok esetben a fiatalkorúra méltánytalan hátrányt eredményezhetne. A javaslat kizárólag a fiatalkorú érdekében tartja fenn — kivételként — a’ hatályos jognak azt a rendelkezését, amely szerint ilyen esetben a 18. életévét betöltött fiatalkorú a folyó oktatási év végéig tanulmányait az intézetben folytathatja. Miként a próbárabocsátásnál, itt sem lenne indokolt fenntartani azt a korlátozást, hogy 17. életévét betöltött fiatalkorúval szemben nem alkalmazható javítóintézeti nevelés. A fiatalkorúval szemben alkalmazható büntetések A 92. §-hoz 1. A javaslat a fiatalkorúval szemben alkalmazható főbüntetések sorába felveszi a határozott tartamú szabadságvesztés és pénzbüntetés mellé a javító-nevelő munkát. 2. Ami a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható mellékbüntetések körét illeti, a javaslat a hatályos joggal szemben jelentős szűkítést tartalmaz. A hatályos jog semmilyen mellékbüntetés alkalmazását nem tiltja fiatalkorúval szemben; csupán korlátozó rendelkezést tartalmaz a pénzbüntetés, az egyes jogoktól eltiltás és a foglalkozástól eltiltás tekintetében. Pénzbüntetést — ideértve, minthogy a törvény kivételt nem állít fel, a pénzmellékbüntetést is — csak akkor enged kiszabni, ha a fiatalkorúnak önálló keresete, egyéb jövedelme vagy vagyona van [Ftvr. 9. § (1) bek.]; egyes jogoktól és foglalkozástól eltiltás alkalmazását pedig egy évet meghaladó börtön kiszabásához köti (Ftvr. 10. §). Ezzel szemben a javaslat a 92. íj-ban.kimorujja, hogy fiatalkorúval szemben — a 35. § (2) bekezdésében felsorolt — mellékbüntetések közül a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás alkalmazható; nincs helye tehát vagyonelkobzás és pénzmellékbüntetés alkalmazásának. Vagyonelkobzás alkalmazása a fiatalkorúakkal szemben nem gyakorlati; nem is egyeztethető össze a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés céljával. Nem engedi meg a javaslat pénzmellékbüntetés alkalmazását sem. Ez a büntetés fiatalkorúval szemben főbüntetésként is csak kivételként alkalmazható; a bírój gyakorlatban alig fordult elő fiatalkorúval szemben mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetés. A 92. §-hoz ^ Az (1) bekezdés szerint — a hatályos joggal egyezően — harminc nap lép a fiatalkorúak ügyeiben a Különös Kész szerinti alsó határok helyébe. Míg a Ftvr. szerint halállal, vagy életfogytig tartó börtönnel fenyegetett bűntett esetén a fiatalkorúra kiszabható' büntetés maximuma 15 év, addig a javaslat 93т §-ának (2) bekezdése a felső határt 10 évben szabja meg. Ez összefügg azzal is, hogy a javaslat kivételes jellege mellett a halálbüntetést csak vagylagos büntetésként, az életfogytig tartó szabadságvesztést pedig egyáltalán nem ismeri; nincs tehát szükség olyan szabályra, hogy ezek helyébe milyen büntetési tétel lép akkor, ha az elkövető fiatalkorú. A halálbüntetés kiszabásának kizártságát a 92. § rendelkezése is tartalmazza azáltal, hogy a fiatalkorúakkal szemben alkalmazhátó főbüntetések között a halálbüntetést nem sorolja fel. A hatályos jogban a büntetőjogi fiatalkor 12 évtől 18 évig terjed, ennek megfelelően a büntetés- kiszabás szempontjából a hatályos jog értelmében a 15. életév betöltése jelentős [Ftvr. 8. § (2) bek.]. A javaslat a fiatalkor alsó határát 14 évre emelte, nyilvánvaló .tehát, hogy a 15. életév betöltésének a jelentősége nem tartható fenn, mert egyéves időtartam miatt nem volna indokolt különleges szabályozás felállítása. Emiatt, de
