Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
118 jelentkező enyhitési szabályok előtt igényelnek rendezést. Ezt az "is indokolja, hogy a büntetés enyhítésére és felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések a bűnhalmazat esetén kiszabható büntetésre is irányadók. A bűnhalmazat szabályait követik az enyhítéssel kapcsolatos szabályok, ideértve a büntetés végrehajtásának a felfüggesztését is (68 — 71. §). Ezt követik azok a szabályok, amelyek szerint az ugyanazon személyre különböző ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása történik (72 — 76. §). A büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések sorát az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezés fejezi be (77. §)• A Btá. V. Fejezetében foglalt szabályok közül a javaslat I\T. Fejezetéből hiányzik a Btá. 50. § (1) bekezdésének a büntetés általános célját meghatározó rendelkezése, mert azt a javaslat III. Fejezetének 34. §-a tartalmazza; hiányzik továbbá az 53. §-nak a 20. életévüket még be nem töltött személyek halálbüntetéssel sújtását tiltó rendelkezés, mert ez szintén a III. Fejezetben nyert elhelyezést [36. § (1) bekezdés]. Továbbá miután a javaslat szerint a börtönbüntetés csupán határozott ideig tarthat, a Btá. 60. §-ában és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt, az életfogytig tartó börtönre ítélt személyekkel kapcsolatos rendelkezések feleslegessé váltak. A büntetés kiszabásának elvei A 64. §-hoz 1. E § rendelkezései határozzák meg, hogy a Különös Ítészben meghatái’ozott keretben, továbbá az Általános Ítészben foglalt enyhítési lehetőségek esetleges alkalmazása során a bíróságnak milyen elvek szerint kell megállapítania a konkrét büntetést. A 64. § nem kizárólag a főbüntetés megállapítására, hanem a fő- és mellékbüntetésekből álló egész büntetés megállapítására tartalmaz iránymutató rendelkezéseket. (Jbből következik, hogy a büntetés-megállapításánál gondosan kell mérlegelni a mellékbüntetés súlyát, kihatását és helytállóságát, főként pedig valamennyi alkalmazott büntető jogkövetkezmény együttes súlyát és az elítéltre gyakorolt összhatását. 2. A büntetés kiszabásánál a bíróra elsősorban az a keret irányadó, amelyet a törvény az illető bűntett büntetésére nézve megszab. Hogy ezen a kereten belül az adott esetben milyen büntetés kerüljön alkalmazásra — ideértve vagylagos büntetési tétel esetén az alkalmazandó büntetési nem meghatározását is —, ez a bűnösségi körülményektől függ. Ezek a körülmények a büntetést vagy súlyosbítják vagy enyhítik, eszerint súlyosító vagy enyhítő körülmények. Több külföldi kódex felsorolja azokat a súlyosító és enyhítő körülményeket, amelyeket a bíróságnak rendszerint figyelembe kell vennie. A javaslat mellőzi az ilyen felsorolást. Változatlanul helyes- a Btá. indokolásában idevonatkozóan kifejtett az az álláspont, amely szerint a súlyosító és enyhítő körülményeket nem lehet sematikusan, gépies egyformasággal értékelni; ugyanaz a körülmény adott esetben enyhítő, más esetben súlyosító lehet. Ilyen felsorolás helyett a jogszabály — helyesen — csak általános irányelvet adhat a bírói gyakorlat számára abban a kérdésben, hogy milyen tényezők figyelembevételével szabja meg a konkrét bűntett büntetését. A javaslat idevonatkozóan utal a bűntett tárgyi és alanyi oldalára, és ezzel kifejezésre juttatja, hogy mind a tárgyi oldalon jelentkező, azaz a cselekmény társadalomra veszélyességének, mind az alanyi oldalon észlelhető, azaz az elkövető személyének a társadalomra veszélyességét, valamint bűnösségének fokát, szándékának, illetőleg gondatlanságának súlyosságát befolyásoló enyhítő és súlyosító körülmén3Teket egyaránt figyelembe kell venni. A javaslat álláspontja szerint ezen a két nagy kategórián belül felesleges további szűkebb kategóriákat kiemelni. A Btá. szövege a bírói gyakorlatban kétséget támasztott arra nézve, hogy valamennyi olyan körülmény, amelyet a bíróság a büntetés konkrét meghatározásánál figyelembe vesz, a súlyosító és enyhítő körülményék fogalma alá tartozik-e, vagy pedig a bíróság előbb megvizsgálja és megállapítja a bűntett és az elkövető társadalomra veszélyességét, és csak ezt követően, tehát jelentősen szűkebb körben veszi figyelembe az érintett körökön kíy-tíl eső, szoros értelemben vett súlyosító és "enyhítő körülményeket. A javaslat álláspontja ezzel szemben az, hogy minden olyan körülmény, melyet a bíróság figyelembe vesz annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy vagylagos büntetési tétel esetén melyik büntetési nemben, a büntetési tétel alsó és felső határa között pedig milyen mértékben állapítsa meg a konkrét büntetést, súlyosító vagy enyhítő körülmény. Ezek közé tartoznak 'tehát az elkövető személyének olyan jellemző vonásai, azok a személyi körülmények is. amelyek növelik vagy csökkentik az elkövető társadalomra veszélyességének fokát; ide tartozik pl. a volt kizsákmányoló osztályhoz tartozás, ha a bűntett elkövetésével összefüggésben van, különösen ha azt motiválta; vagy pl. a visszaesés (amennyiben nem minősít), az alanyi oldalon; a bűntett által okozott sérelem mértéke, mint a tárgyi oldal egyik tényezője; továbbá olyan körülmények, amelyek magával a cselekménnyel, annak elkövetésével és társadalmi veszélyességével nincsenek ugyan összefüggésben, mégis a büntetés kiszabásánál figyelembe kell azokat venni, így pl. a terhelt büntetés-elviselési képességét csökkentő körülmények (betegség, öregség, vö. B. H. 353. és 1096. szám); a terhelt családos állapota (vö. B. H. 2. és 1163. szám) és más egyéb személyes körülményei (pl. anyagi helyzete). \
