Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
tettet követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. • Önkényes eltávozás 314. §. (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik vagy távolmarad, és távolléte huszonnégy órát meghalad, egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadság- vesztés, ha az önkényes távoliét tartama hat napot meghaladott. Kibúvás a katonai szolgálat teljesítése alól 315. §. (1) Aki katonai szolgálatának teljesítésére testének megcsonkításával vagy egészségének megrongálásával magát véglegesen alkalmatlanná teszi, illetve abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól magát végleg kivonja, betegséget színlel vagy más fondorlatot használ, hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztéssel, háború idején tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a katonai szolgálat teljesítése alól csupán időleges kibúvással járt, illetve erre irányult, a büntetés egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés. II. Cim A függelem sértés Zendülés 316. §. (1) Aki több katonával együttesen az elöljáró szolgálati parancsa, vagy általában a szolgálati rend vagy fegyelem ellen irányuló nyílt ellenszegülésben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a) a zendülés kezdeményezője, szervezője és vezetője; b) a zendülés résztvevője, aki a zendülés során az elöljáró ellen, vagy az ellenszegüléssel szemben fellépő • más személy ellen erőszakos cselekményt követett el. (3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő a) a zendülés kezdeményezője, szervezője és vezetője, ha az ellenszegülés különösen súlyos következményekre vezetett; b) a zendülés résztvevője, akinek a zendülés során elkövetett cselekménye másnak halálát okozta, vagy egyéb különösen súlyos következményre vezetett. (4) Háború idején a büntetés az (1) bekezdés esetében öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, a (2) és (3) bekezdés esetében, valamint harchelyzetben az (1) bekezdés esetén is, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál. (5) Az (1) bekezdés esetében a büntetés korlátlan enyhítésének van helye azzal az elkövetővel szemben, aki az ellenszegülést önként, vagy a hatóság felszólítására abbahagyta. (6) Aki zendülésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Aki a tudomására jutott zendülés előkészületét vagy elkövetését tőle telhetőleg megakadályozni, és a hatóságnak késedel- lem nélkül feljelenteni elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. \ Parancs iránti engedetlenség 317. §. (1) Aki a szolgálati parancsot nem teljesíti, egy évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az engedetlenség a) más alárendeltek jelenlétéhen a szolgálati parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával vagy egyéb sértő módon történt ;
