Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
во évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott. (3) Aki más személy vagyonának kezelését hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján_végzi (gyám, gondnok), és ennek során kötelessége megszegésével a vagyonban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító- nevelő munkával büntetendő. Rablás 299. §. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tettenért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A* büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) visszaesőként, vagy b) bűnszövetségben követték el. (4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a rablás a társadalmi tulajdonban ’különösen nagy kárt okozott. Zsarolás л 300. §. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezáltal kárt okoz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) visszaesőként, b) bűnszövetségben, c) emberöléssel, testi sértéssel,, gyújtogatással vagy más hasonló súlyoS hátránynyal fenyegetve, vagy d) hivatalos személyként e jelleg fel- használásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követték el. Orgazdaság 301. §. (1) Aki lopásból, sikkasztásból, .csalásból, jogtalan elsajátításból, rablásból, zsarolásból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) üzletszerűen, b) visszaesőként, c) bűnszövetségben követték el. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a társadalmi tulajdonban álló vagyontárgy sérelmére követték el. (4) A büntetés két - évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazdaságot a) üzletszerűen, b) visszaesőként, c) bűnszövetségben, vagy d) különösen nagy érték tekintetében követték el. Rongálás 302. §. (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, két évig, ha pedig a vagyontárgy társadalmi tulajdonban áll, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés — az (1) bekezdésben írt megkülönböztetés szerint — három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az elkövető visszaeső, vagy b) a rongálást bűnszövetségben követték el. > (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okozott.
