Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
gazdálkodást sértő bűntett, valamint az adócsalás bűntettének a 248. § (1) bekezdés c), pontjában meghatározott esetében az elkövető tulajdonában levő azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, el kell kobozni. (2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűntett elkövetéséről előzetesen tudott. (3) Vámbűntett esetében el kell kobozni azt az árut, amelyre a vámbűntettet elkövették; nem lehet elkobozni azt az árut, amely állami szerv vagy szövetkezet tulajdonában van. (4) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni. (5) A bíróság az elkobzás,, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a bűntett súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Feljelentél я 251. §. A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése (224. §), pazarló gazdálkodás (225. §), a népgazdaság szerveinek megtévesztése-(226. §), a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása (227. §), visszaélés találmánnyal (228. §), a beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett (229, §), rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala (230—232. §), jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység (237. jr), adócsalás (248. §) és vámbűntett (249. §) miatt büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. Értelmező rendelkezések 252. §. Ennek a Fejezetnek az alkalmazásában 1. hatósági áron a hatóságilag megállapított vagy hatósági rendelkezés folytán alkalmazandó árat kell érteni; 2. áru alatt ipari vagy egyéb, gazdasági jellegű szolgáltatást, ár alatt pedig az ilyen szolgáltatás ellenértékét (díját) és általában az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltaJ tást is érteni kell. XIV. F EJEZE T A SZEMÉLY ELLENI BÜNTETTEK 1. C í m Az élet, a testi épség és az egészség elleni b ün t e t t e к Emberölés 253. §. (1) Aki mást megöl, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntettet a) különösen kegyetlen, előre kitervelt vagy sok ember életét veszélyeztető módon, b) nyereségvágyból, avagy más aljas indokból vagy célból, c) több emberen vagy visszaesőként kö- vetyék el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanul követi el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erős felindulásban elkövetett emberölés 254. §. Aki mást megöl, ha ölési szándéka méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett és a bűntettet ebben az állapotban végre is hajtotta, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Öngyilkosságban közreműködés 255. §. (1) Aki mást öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy másnak öngyilkosság elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az ön