Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

gazdálkodást sértő bűntett, valamint az adó­csalás bűntettének a 248. § (1) bekezdés c), pontjában meghatározott esetében az el­követő tulajdonában levő azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövet­ték, el kell kobozni. (2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűntett elkö­vetéséről előzetesen tudott. (3) Vámbűntett esetében el kell kobozni azt az árut, amelyre a vámbűntettet elkö­vették; nem lehet elkobozni azt az árut, amely állami szerv vagy szövetkezet tulaj­donában van. (4) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni. (5) A bíróság az elkobzás,, illetve az el­kobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a bűntett súlyával arányban nem álló, mél­tánytalan hátrányt jelentene. Feljelentél я 251. §. A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése (224. §), pazarló gazdálkodás (225. §), a népgazdaság szer­veinek megtévesztése-(226. §), a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása (227. §), visszaélés találmánnyal (228. §), a beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett (229, §), rossz minőségű ipari ter­mék forgalomba hozatala (230—232. §), jo­gosulatlan külkereskedelmi tevékenység (237. jr), adócsalás (248. §) és vámbűntett (249. §) miatt büntető eljárásnak csak a jog­szabályban meghatározott szerv feljelen­tése alapján van helye. Értelmező rendelkezések 252. §. Ennek a Fejezetnek az alkalma­zásában 1. hatósági áron a hatóságilag megállapí­tott vagy hatósági rendelkezés folytán al­kalmazandó árat kell érteni; 2. áru alatt ipari vagy egyéb, gazdasági jellegű szolgáltatást, ár alatt pedig az ilyen szolgáltatás ellenértékét (díját) és általá­ban az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltaJ tást is érteni kell. XIV. F EJEZE T A SZEMÉLY ELLENI BÜNTETTEK 1. C í m Az élet, a testi épség és az egészség elleni b ün t e t t e к Emberölés 253. §. (1) Aki mást megöl, öt évtől ti­zenöt évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig ter­jedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűn­tettet a) különösen kegyetlen, előre kitervelt vagy sok ember életét veszélyeztető módon, b) nyereségvágyból, avagy más aljas in­dokból vagy célból, c) több emberen vagy visszaesőként kö- vetyék el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanul követi el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadság­vesztéssel büntetendő. Erős felindulásban elkövetett emberölés 254. §. Aki mást megöl, ha ölési szán­déka méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett és a bűntettet ebben az állapotban végre is hajtotta, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés­sel büntetendő. Öngyilkosságban közreműködés 255. §. (1) Aki mást öngyilkosság elkö­vetésére rábír, vagy másnak öngyilkosság elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az ön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom