Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
20 A bűnhalmazat és a halmazati büntetés 65. §. Ha a bíróság az elkövető terhére ugyanabban az ítéletben több bűntettet állapít meg (bűnhalmazat), valamennyi bűntettért egy büntetést (halmazati büntetést) kell kiszabni. 66. §. (1) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban levő bűntettek közül a legsúlyosabbra megállapított törvényi büntetési tétel alapulvételével kell kiszabni. (2) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűntettek közül legalább kettőre szabadságvesztést rendel, a legsúlyosabb szabadságvesztés felső határa a felével emelhető, de nem haladhat meg húsz évet, és nem érheti el az egyes bűntettekre megállapított büntetések együttes tartamát. (3) Két vagy több olyan bűntett találkozása esetében, amelyre a törvény súlyosabb büntetésként javító-nevelő munkát rendel, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halmazati büntetésként kiszabott javító-nevelő munka tartama nem haladhat meg két évet. ' (4) A halmazati büntetésként kiszabott pénzbüntetés sem haladhatja meg a pénz- büntetésnek a 45. §-ban meghatározott legmagasabb összegét. 67. §. (1) Mellékbüntetés kiszabásának bűnhalmazat esetében akkor van helye, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bármelyik bűntettre mellékbüntetés alkalmazását rendeli. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetőleg tartamot. A büntetés enyhítése 68. §. (1) A törvény Különös Részében megállapított főbüntetést — a (2) bekezdés keretei között — enyhíteni lehet, ha annak legkisebb mértéke — a büntetés céljára, valamint a kiszabásánál irányadó körülményekre (64. §) figyelemmel — túl szigorú. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján, ha a törvényben megállapított büntetési tétel legkisebb mértéke a) tíz évi szabadságvesztés, ehelyett legalább öt évi szabadságvesztést, b) öt évi szabadságvesztés, ehelyett legalább két évi szabadságvesztést, c) két évi szabadságvesztés, ehelyett legalább hat hónapi szabadságvesztést, d) hat hónapi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javító-nevelő munkát, e) hat hónapnál rövidebb szabadság- vesztés, ehelyett legfeljebb egy évi javítónevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. (3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)—d) pontjai értelmében kiszabható büntetés is túl szigorú, a bíróság a (2) bekezdés soron következő pontja alapján szabja ki a büntetést. 69. §. Azokban az esetekben, afnelyek- ben a törvény korlátlan enyhítést enged, a bíróáág a büntetést bármely enyhébb büntetési nem legkisebb mértékében is kiszabhatja. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 70. §. (1) A bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzfőbüntetés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elkövető személjd körülményeire — különösen előéletére —, valamint az elkövetett bűntettre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető. (2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében a bíróság kivételesen az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggesztheti. (3) A pénzfőbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évi, az egy évnél nem hosszabb szabadság- vesztés végrehajtása három évi, az egy évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtása öt évi próbaidőre függeszthető fel. (4) A felfüggesztés hatálya — amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik — kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is. (5) A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha
