Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
17 sértő magatartást tanúsít, a bíróság a javító-nevelő munkának e körülmények bekövetkeztekor még hátralevő részét szabadságvesztésre változtatja át. (2) A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetében két napi javító-nevelő munka egy napi szabadságvesztésnek felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés harminc napnál rövi- debb is lehet. A pénzbüntetés 45. §. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege száz forint, legmagasabb összege ötvenezer forint. 46. §. (1) Azzal szemben, akit szabadságvesztésre ítéltek, és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van, a) mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűntettet haszon- szerzés céljából követte el ; b) mellékbüntetésként pénzbüntetést lehet alkalmazni bármely bűntett miatt, ha feltehető, hogy ezzel az elkövetőt újabb bűntett elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) Ha a bíróság vagyonelkobzást alkalmaz, pénzbüntetés kiszabásának nincs helye. 47. §. ( 1 ) A pénzbüntetést meg nem fizetés esetében szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (2) A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása során huszonöt forinttól kétszáz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés tartama egy napnál rövidebb és egv évnél hosszabb nem lehet. A közügyektől eltiltás 48. §. (1) A közügyektől eltiltott a megszabott időtartam lejártáig a) nem lehet hivatalos személy; b) nem vehet részt államhatalmi szerv tagjainak a választásában, nem tevékenykedhet államhatalmi szervek bizottságaiban, valamint az általuk létrehozott más testületi szervben; c) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, mozgalomban, szövetkezetben, valamint érdekképviseleti szervben, és általában nem láthat el közfeladatot; d) nem folytathat ügyvédi gyakorlatot; e) nem érhet el katonai rendfokozatot; f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazt a már meglevő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnj^erését az előbbi rendelkezések szerint az eltiltás kizárja. (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetéseit és-azt a jogosultságát, hogy külföldi kitüntetéseit viselhesse. 49. §. A közügyektől eltiltást azzal szemben kell alkalmazni, akit szabadság- vesztésre Ítéltek, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve a közügyekben részvételre méltatlannak mutatkozik. 50. §. (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. E tartamba nem számít be az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alól magát kivonja. Ha a feltételes szabadságot nem szüntették meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. A foglalkozástól eltiltás 51. §. A foglalkozástól eltiltást azzal szemben lehet alkalmazni, aki a) szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak a megszegésével vagy az abban való járatlansága következtében követett el bűntettet, vagy b) foglalkozásának felhasználásával szándékos bűntettet követett el. 2 Büntető törvénykönyv
