Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-25 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről

9 bizottság előzetes hozzájárulása nélkül történő felhasználását. Ezzel a lehetőséggel azonban csak kivételesen, indokolt esetben szabad élni. A mezőgazdasági ingatlanok nagyobb területének igénybevétele fokozott gondosságot igényel, ezért ha a terület a 20 kat. holdat eléri, vagy meghaladja, a javaslat az engedély megadását a földművelésügyi miniszter hozzájárulásától teszi függővé. A javaslat meghatározza azokat a szempontokat is, amelyek figyelembevételével kell az engedélyt megadni. 2. Az elmúlt évek során gyakran előfordult, hogy a különböző célokra igénybevett mezőgazdasági területek — a megjelölt célok megvalósításának elhúzódása miatt — huzamosabb ideig kihasználatlanul álltak. Annak érdekében, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő, a 12. §. elrendeli, hogy az ilyen területeket ideiglenes hasznosítás végett a községi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának át kell adni. Abban az esetben azonban, ha az átadás valamilyen oknál fogva nem lenne megvalósítható, a terület megműveléséről a kezelő szerv maga köteles gondoskodni, illetőleg — különleges rendeltetésű földek esetében — a mezőgazdasági jellegű mellékhasználatot köteles lehetővé tenni. 3. A mezőgazdasági termelés céljára felhasználható területek növelése érdekében a javaslat 13. §-a arról is rendelkezik, hogy az erdőgazdaságok azokat a szántóföldi termelésre alkalmas ingatlanokat, amelyek az erdőgazdálkodás céljának megvalósításához nem szükségesek, adják át az állami gazdaságoknak, vagy a termelőszövetkezeteknek . IV. FEJEZET Szabálysértési rendelkezések 14 lő. §. A mezőgazdasági rendeltetésű földek és a talaj védelme feltétlenül megköveteli az erre vonatkozó rendelkezések megszegésének szankcionálását. Tekintettel arra, hogy a 14—15. §-ban felsorolt cselekmények csak adott esetben bűntettek (pl. ha állami gazdaság a kezelésében levő mezőgazdasági rendeltetésű földet engedély nélkül elvonja a mezőgazdasági termelésből, a felelős személyek a BHÖ. 240. pontjába felvett tervbűntettet követhetik el), a fegyelmi úton való felelősségre vonás pedig nem látszik elegendőnek, a javaslat a törvény legfontosabb rendelkezéseinek megszegését szabálysértéssé nyilvánítja. A szabálysértések elbírálásával kapcsolatos hatásköri kérdésekre a javaslat nem tér ki, mert ezt a kérdést a hatályos jogszabályok, elsősorban a 32/1955. (VI. 8.) M. T. ez. rendelet rendezik. Megjegyzendő végül, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatása — miként a büntetőjogi vagy a fegyelmi úton történő felelősségre vonás sem — nem érinti az esetleges polgári jogi következményeket. V. FEJEZET Záró rendelkezések A 16. §. a törvény hatálybalépéséről és a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazásról rendelkezik. Budapest, 1961. június hó 29. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás1'araszi Kormáuij elnöki-