Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-23 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről

16 azokat a követelményeket állapítja meg, amelyek az eredményes oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlenek. A (2) bekezdés emellett kifejezetten 'hangsúlyozza, hogy a pedagógusoknak nem szabad elmaradniuk a fejlődéstől, hanem felkészültségük színvonalát és eszmei-politikai képzettségüket állandóan fejleszteniük kell. Államunk eddig is rendszeresen elismerésben részesítette az eredményes munkát végző pedagógusokat. Megbecsülésüket juttatja kifejezésre a Pedagógus Nap és a Kormány által alapított kitüntető jelvények egész sora, amelyek közül több anyagi elismeréssel is jár. Ezt a helyzetet rögzíti a javaslat 28. §-a, anélkül azonban, hogy a pedagógusok elismerésének formáit külön meg kívánná állapítani ; e formák meghatározása továbbra is a Kormány feladata marad. Az oktatás-nevelés irányítása (A 29. §-hoz) A javaslat elvként állapítja meg, hogy az oktatás egész területén biztosítani kell az oktatás-nevelés egységességét. A javaslat ezt a művelődésügyi miniszter, valamint az egyes oktatási intézmények szerint illetékes miniszter együttes feladatává teszi. Ennek keretén belül a javaslat az alsó- és középfokú oktatásban a tanácsok részére fokozott szerepet biztosít, amidőn kimondja, hogy ezt a feladatot az illetékes miniszterek a tanácsokkal együtt látják el. Az egyes oktatási intézményekre vonatkozó részletes végrehajtási rendelkezések állapítják meg, hogy az egységesség biztosítása során milyen feladatok hárulnak a miniszterekre, illetőleg a tanácsokra. À társadalom közreműködése az oktató-nevelő munkában (A 30—33. §-hoz) Az általános indokolás rámutatott arra, hogy az oktatási reform irányelveinek nyilvános vitája az oktatás-nevelés területén is feltárta azt a hatalmas erőt, amit a nép széles rétegeinek érdeklődése és véleményének megnyilvánulása a szocialista állam életében jelent. A vita azt tanúsította, hogy dolgozó népünk az oktatásnevelés ügyét a magáénak tekinti. Ezzel összhangban állapítja meg a 30. §, hogy a törvény célkitűzéseinek megvalósítása az egész társadalom ügye. A 32—33. § erre figyelemmel a törvény erejével mondja ki, hogy az oktatási intézmények, — az oktatás-nevelés célkitűzéseinek megvalósításában — a társadalmi szervezetek, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Pedagógus Szakszervezet, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a szülői munkaközösségek támogatását és segítőkészségét kötelesek igénybe venni. A javaslat 1. §-a általános alapelvként szögezi le, hogy a törvény az oktatónevelő munka minden fokán biztosítja a szoros kapcsolatot az élettel, a gyakorlattal, a termelő munkával. A 31. § (1) bekezdése pedig ezt a célkitűzést az üzemek és a munkások életének megismertetése útján a tanulóifjúság és a dolgozó ifjúság közötti kapcsolatok elmélyítésével fejleszti tovább és ezzel is előmozdítja a munka megbecsülését. Ugyanakkor a javaslat (31. §. (3) bekezdés) az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek feladatává teszi, hogy társadalmi ösztöndíjak adományozásával is segítsék elő az arra érdemes személyek továbbtanulását. Vegyes és átmeneti rendelkezések (A 34. §-hoz) Az általános indokolásnak az a megállapítása, hogy megszűnik az egyes oktatási formák zárt jellege és általában feltárul a továbbtanulás lehetősége, különösen