Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

50 (*) A nyolc napi, illetőleg hat havi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A szavatossági jogokat azonban ugyanabból a jogalapból eredő követe­léssel szemben kifogásként érvényesí­teni lehet, ha a jogosult a nyilatkoza­tot kellő időben megtette. 307. §. (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult kárának megtérítését is köve­telheti, kivéve ha a kötelezett bizo­nyítja, hogy a hibátlan teljesítés érde­kében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidők eltelte után kártérítést csak akkor köve­telhet, ha bizonyítja, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. 308. §. A hibás teljesítés jogkövetkez­ményeire vonatkozó szabályokat meg­felelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul. A teljesítés lehetetlenné válása. 309. §. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudo­mást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az érte­sítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. 310. §. (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a telje­sítés elmaradása miatt kártérítést kö­vetelhet. (2) Pia a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. 311. §. (1) Ha a vagylagos szolgál­tatások közül valamelyiknek a telje­sítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. (2) Ha a lehetetlenülésért a válasz­tásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás . és a lehetetlenné válás következményei között. 312. §. Ha a lehetetlenné vált szol­gáltatás tárgyának maradványa a kö­telezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényel­het, a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellené­ben. A teljesítés megtagadása. 313. §. Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetle­nülés következményeinek alkalmazása között. A szerződésszegés közös szabályai. 314. §. A szándékosan, súlyos gon­datlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegésért való fe­lelősséget érvényesen nem lehet kizárni. 315. §. Aki kötelezettsége teljesíté­séhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. 316. §. Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Ezt a szabályt szoci­alista szervezetek egymás közötti szer­ződéseire nem lehet alkalmazni. 317. §. (1) Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés ese­tében a szerződésszegés következmé­nyei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegés­ből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződés­szegés következtében már nem áll érdekében. (2) Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak. 318. §. A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mér­tékére a szerződésen kívül okozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom