Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
48 Beszámítás. 296. §. (i) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését — ha jogszabály kivételt nem tesz — a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. 297. §. (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá — a túlfizetés esetét kivéve — tartási, élet- járadéki és baleseti járadék-követeléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. (2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését ; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellen- követelés keletkezésekor még nem következett be. (3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. (4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani. XXV. FEJEZET. A szerződésszegés. A kötelezett késedelme. 298. §. A kötelezett késedelembe esik, aj ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt ; b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. 299. §. (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. 300. §. (1) A jogosult — függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e — követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. (2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban — és nem máskor — kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. 301. §. (1) Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembeesés időpontjától kezdve akkor is köteles öt százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes, vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb ; a kamat- fizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. (2) A jogosult a késedelmi kamatot meghaladó kárát követelheti. (3) Szocialista szervezetek terven alapuló viszonyában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről külön jogszabályok rendelkeznek. A jogosult késedelme. 302. §. A jogosult késedelembe esik, ha a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el ; b) elmulasztja azokat az intézkedéseket, vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon ; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.
