Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
44 (2) Ha a követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása felmondástól függ, kielégítési jogának megnyílta után felmondással a zálogjogosult is élhet. (3) A jogokon fennálló zálogjogra egyébként a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni. 5. Jelzálogjog. 265. §. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Semmis az a zálogszerződés, amely a jelzálogjog jogosultját a zálogtárgy birtokolására, használatára vagy hasznai szedésére jogosítja fel. 266. §. (1) Jelzálogjogot szerződéssel csak pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet alapítani. (2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásbafoglalása és a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése szükséges. (3) A telekkönyvben a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetőleg keretét is fel kell tüntetni, amelyekre a jelzálogjog kiterjed. A jelzálogjoggal biztosított követelés csökkenése vagy megszűnése a telekkönyvi bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a jelzálogjogra. (4) Jogszabály meghatározhatja azokat a követeléseket, amelyeknek biztosítására a jelzálogjog a zálogtárgyat telekkönyvi bejegyzés nélkül is terheli; az ilyen követeléseket a bejegyzett jelzálogjogokat megelőző sorrendben kell kielégíteni. 267. §. (1) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani, a telekkönyvben a jogviszonyt, és azt a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. (2) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek. 268. §. (1) A jelzálogjog a kötelezett tulajdonában álló, a telekkönyvben önálló egységként nyilvántartott egész ingatlant, illetőleg az egész tulajdoni illetőséget terhek. (2) Az elvált termésre a jelzálogjog nem terjed ki, kivéve ha azt már az elválás előtt végrehajtás alá vonták. 269. §. Ha a tulajdonos vagy harmadik személy a jelzálogjog tárgyának épségét veszélyezteti, a jelzálogjog jogosultja a veszélyeztető cselekmény eltiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését kérheti. Óvadék. 270. §. (1) Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. (2) Óvadékul pénz,takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni. (4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza. 271. §. (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni ; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (2) Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Kezesség. 272. §. (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem
