Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
42 tés joga a zálogjogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. 251. §. (1) A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. (2) A követelés átszállásával a zá- logjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjog önálló átruházása, továbbá a zálogjognak szerződéssel való elzálogosítása semmis. 252. §. (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek a biztosítására több dolgot terhel, kétség esetében minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. (2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak, és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek rovására ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti. 253. §. (1) Ha a zálogtárgy elpusztul, a zálogjog megszűnik. (2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá ha a zálogot biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni. (3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. (4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez — ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs — a tulajdonos beleegyezése szükséges. 254. §. (1) A zálogtárgyból való kielégítés '— ha jogszabály kivételt nem tesz — bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. (2) A zálogtárgy értékesítése esetében a vételárnak a zálogjoggal biztosított követeléseket meghaladó része a zálogtárgy volt tulajdonosát illeti. (3) Semmis az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. 255. §. (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa és a követelés kötelezettje különböző személy, és a jogosult a zálogtárgyból vagy a tulajdonostól kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. (2) Ha a jogosultat egyébként nem a követelés kötelezettje elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetőleg a jelzálogjognak javára való telekkönyvi bejegyzését. 256. §. (1) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve ha a törvény értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. Megszűnik továbbá, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi ; a jelzálogjog azonban a sorrendben hátrább álló zálog- jogosultak irányában fennmarad. (2) A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül. 2. Kézizálogjog. 257. §. Kézizálogjog létrejöttéhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy át
