Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
NEGYEDIK RÉSZ. Kötelmi jog. I. CÍM. A szerződés. XVII. FEJEZET. Általános szabályok. 198. §. A szerződésből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 199. §. A népgazdasági tervből folyó kötelezettségek teljesítése érdekében — ha jogszabály kivételt nem tesz — szerződéseket kell kötni. E szerződések alapja a jóváhagyott terv. 200. §. (i) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. (3) A szocialista szervezetek egymással kötött szerződése akkor is semmis, ha jogszabály kifejezett engedélye hiányában a) ingyenes szolgáltatásra irányul, kivéve a vállalatok együttműködési kötelezettségéből folyó kisebb jelentőségű, alkalmi szolgáltatásokat vagy b) előleg nyújtására, illetőleg a szolgáltatást megelőző pénzszolgáltatásra irányul, vagy egyébként az önálló elszámolás rendjét sérti. 201. §. (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért — ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik — ellenszolgáltatás jár. (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A bíróság — ha ez a körülményekhez képest indokolt — az aránytalanságot a szerződés megfelelő módosításával megszüntetheti, és a szerződést hatályában fenntarthatja. 202. §. (1) Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). (2) Uzsorás szerződés esetén a bíróság a) visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetet, vagy b) a szerződést az aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre vagy pedig a jövőre nézve is hatályossá nyilvánítja. (3) A bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetében is súlyos helyzetbe hozná. A sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az ügyész indítványára az állam javára kell megítélni. (4) A sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni. 203. §. (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, amennyiben a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. (2) Ha valaki hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. (3) Az a fél, aki a szerződésből szár- mazó ingyenes előnytől vétlenül el
