Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
17 hozzájárulnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez. (2) Ha az egyesület határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész vagy bármely tag az állami felügyelő szervnél indítványozhatja a határozat megsemmisítését. 74. §. (1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok ösz- szessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. (2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek megválasztása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalása, az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. (3) Az egyesület szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak. 75. §. (1) A közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni ; közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja. (2) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van ; ha a határozat- képesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (4) Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyűlést rövidebb időközökben hívják össze ; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minősített többséget írhat elő ; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyűlésre is alkalmazni kell ; eltérően állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyűlést összehívni. 76. §. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni ; az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 77. §. Az egyesület megszűnik, ha aj feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja ; b) más egyesülettel egyesül ; c) felügyelő szerve a Magyar Nép- köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja ; d) a felügyelő szerv megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. 78. §. (1) Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata ; ha a felügyelő szerv másként nem rendelkezik, felszámolóként a megszűnt egyesület volt ügyintéző szerve jár el. (2) Ha a vagyon hovafordításáról az alapszabály vagy a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a felügyelő szerv az egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt egyesület felügyelő szerve rendelkezik. (3) Ha a megszűnt egyesület szövetkezeti célokat szolgált, a vagyont — a hitelezők kielégítése után — a felügyelő szerv szövetkezeti tulajdonba köteles adni. . 79. §. (1) Az egyesületek mint országos vagy helyi egyesületek működnek. Az országos egyesületek helyi csoportokat szervezhetnek, a hasonló célkitűzésű helyi egyesületek pedig közös szövetségekbe tömörülhetnek. 2
