Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
10 vagy a cselekvőképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, c) ingatlan elidegenítésére, megterhelésére vágj7 szerzésére vonatkozik. (2) A gyámhatóság jóváhagyása szükséges akkor is, ha a jognyilatkozat tárgyának értéke a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. (3) Bírósági vagy közjegyzői határozatta] elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 20. (1) A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet, érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely részéről ajándékozást tartalmaz, amellyel idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes személyt munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. (3) Közcélra felajánlás, valamint az örökölt föld és a hozzátartozó felszerelés visszautasítása [074. § (2) bek.] a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. 21. §. (1) A korlátozott cselekvőké- pességen és a cselekvőképtelenségen alapidó semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. (2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. III. FEJEZET. A jogképesség megszűnése ; holtnak nyilvánítás. 22. §. A jogképesség a halállal szűnik meg. 23. §. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy7 életbenlétcre utaló bármilyen adat ismeretes volna. 24. §. (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. (2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. 25. §. (]) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. (2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja, A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt. el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot, hatályon kívül helyezi, A határozat alapján beállott jogkövetkezmények — ha jogszabály kivételt nem tesz — semmisek. (4) Ha a holtnak nyilvánított visszatér, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények — ha jogszabály kivételt nem tesz — semmisek. II. CÍM. Az állam mint jogalany. IV. FEJEZET. Jogképesség. 26. §. (1) Az állam jogképes. Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.