Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
145 jogszabály,, az 1959 : 7. tvr. rendezi, amelynek rendelkezései összhangban állnak a javaslatban foglalt szövetkezeti jogi elvekkel és megoldásokkal. A szövetkezeti mozgalom eredményességéhez fűződő társadalmi érdek a szövetkezeteknek — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek — különös támogatását igényli. Ez a támogatás elsősorban politikai jellegű, emellett anyagi természetű is, a jogalkalmazás síkján pedig azt jelenti, hogy a törvényes keretek között a szövetkezetek, elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogvitáira minden állami szervnek, közöttük a bíróságnak is különös figyelmet kell fordítania. A szövetkezet ugyanis nem kizárólag gazdálkodó szervezet, hanem — mint a javaslat 44. §-ának (з) bekezdése kiemeli — az is feladata, bog}' hozzájáruljon tagjai szociális és kulturális felemelkedéséhez és szocialista neveléséhez. Más vonatkozásban a szövetkezetek közös szabályozásának célja : egyrészt rögzíteni e szervezeti formák alapelveit, létre jövetelük, működésük, szervezetük és megszűnésük legáltalánosabb közös vonatkozásait ; másrészt az adott típus sajátosságainak megóvásával lehetőleg egységesíteni bizonyos szervezeti megoldásokat, kiküszöbölvén ezáltal a felesleges, a jogot alapos ok nélkül bonyolító eltéréseket. A túlságosan részletekbe menő rendezés ellen továbbá az az elvi megfontolás is szól, hogy a szövetkezeti. demokrácia fontos alapelvével állna ellentétben az egyes szövetkezetek belső kérdéseinek törvénnyel való eldöntése. A szövetkezetek jellegzetessége, hogy a tagok önkéntes elhatározása alapján jönnek létre, és az általuk elfogadott alapszabály szabja, meg működésüket. Ezért bizonyos legfontosabb kérdések törvénnyel való imperativ szabályozása mellett a javaslat széles teret enged arra, hogy a tagság a jogszabályok, továbbá — ahol ilyen van — a mintaalapszabály rendelkezései által megszabott keretek között, illetőleg — miként ez egyes szövetkezeti típusnál szokásos — az ún. alapszabályminták figyelembevételével alakítsa ki alapszabályát ; hogy a mintaalapszabály, illetve alapszabály- minta rendelkezései mennyiben kötelezők, annak részletezése nem szorosan vett polgári jogi kérdés. A javaslat szerint mindenesetre kötelezőek azok az előírások, amelyeknek az alapszabályba való felvételét a felső szervek kötelezővé teszik (67. § (2) bek.). Minderre figyelemmel imperativ szabályokat a javaslat csak ott tartalmaz, ahol ezt a szövetkezetek szocialista jellegének, életképességének, demokratikus működésének biztosítása szükségessé teszi. Törvényi biztosítékot kellett ugyanis teremteni arra, hogy az állami támogatást élvező szövetkezetek valóban társadalmi céljuknak megfelelően működjenek, és érvényre kellett juttatni az Alkotmánynak az álszövetk<ezetek alakulását tilalmazó tételét. 11. A javaslat a tagoktól megkívánt közreműködés tekintetében arra az álláspontra helyezkedik, hogy — noha a vagyoni hozzájárulás kötelezettsége általában terheli a tagokat — emellett mindig kötelesek vagy munkájukkal (pl. a termelő- szövekezeti tagok) vagy a szövetkezet igénybevételével (pl. a lakásszövetkezeti tagok) is részt venni annak működésében. A személyes közreműködést tehát a javaslat megkívánja a szövetkezeti tagoktól, s ezzel is meggátolni igyekszik a tőkés tendenciák érvényesülését (44. § (2) bek.). A szövetkezeti demokrácia, a népi demokrácia szövetkezeteinek jellege megkívánja, hogy a közgyűlésen, a szövetkezet más szerveiben, az ügyintézésnél, a képviseletben és általában a tagsági viszonyon alapuló más nem vagyoni jogok érvényesülésénél a vagyoni hozzájárulás mértéke közömbös legyen, továbbá hogy e jogok a tagokat általában egyenlő mértékben illessék meg. Utóbbi vonatkozásában azonban nyomós szövetkezetpolitikai szempontokra figyelemmel a javaslat lehetővé teszi jogszabály eltérő rendelkezését. Ilyen kivételes rendelkezést tartalmaz pl. a volt kizsákmányolóknak az egyes tisztségekre való választhatóságáról az 1959 : 7. tvr. 11. § (2) bekezdése. Hasonlóképpen 10
