Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
143 adott területen, adott típusú vállalat alapítására — az idevágó jogszabályok szerint — jogosult ; világos tehát, hogy pl. a Békés megyei tanács csak saját megyéje területén jogosult vállalat összevonására stb., feltéve hogy az ilyen jellegű vállalat alapítása is a megyei tanács hatáskörébe tartozik (38. § (i) bek.). A megszűnő vállalat felszámolásáról a javaslat nem rendelkezik, mert az állam gazdasági szervezetéhez tartozó vállalat megszüntetése minden esetben átszervezés következménye, és ezért minden megszűnő vállalatnak van jogutódja. Ilyen körülmények között nem a felszámolásról, hanem a jogutódlásról kellett rendelkezni ; lényegében azonos a helyzet megosztás esetében is (38. § ( 4) bek.). 2. Egyéb állami gazdálkodó szervek. 1 39. §. 7. Minthogy az állami gazdálkodó szervezet alapegysége az állami vállalat, a rá irányadó szabályokat kell alkalmazni más állami gazdálkodó szervek jogképességére is (39. §). Ilyen más gazdálkodó szerveknek kell tekinteni az önálló elszámolás rendszerében működő szervezeti egységeket, így elsősorban a középfokú irányító szerveket (trösztök, egyesülések, központok), a gazdasági irodákat stb. Nem tartoznak ezek körébe a költségvetési előirányzat alapján működő szervek, még ha esetleg gazdasági irányítással foglalkoznak is, és nem tartoznak ezek körébe az állami tulajdonban álló kereskedelmi társaságok (r. t., stb.) sem, mert ezekre teljes egészükben más jogszabályok vonatkoznak. Az állami vállalatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályozásra egyébként a javaslat a lehetőséget nyitva hagyja. 3. Állami költségvetési szervek. (40—42. §.) 8. A jogi személyek harmadik önálló típusaként a javaslat a költségvetési előirányzat alapján működő állami szerveket, vagy más néven — a bevett jogi szóhasználatot követve — à. „költségvetési szerveket“ szabályozza. Ide tartoznak azok az államhatalmi és államigazgatási szervek, állami intézetek és intézmények, amelyek az állami költségvetésben önállóan szerepelnek (iskolák, bíróságok, kórházak, tudományos intézetek stb.), tekintet nélkül arra, hogy a fölérendelt szerv esetleg szintén rendelkezik jogi személyiséggel. Ide tartoznak a tanácsok is, amelyek jogi személyiségét a tanácsokról szóló 1954 : X. tv. 5. § (1) bekezdése kifejezetten meg is állapítja. Jogi személyek az önálló költségvetési előirányzattal rendelkező •tanácsi szakigazgatási szervek (a vb. egyes osztályai) is, ellenben — önálló költség- vetés hiányában — nem jogi személyek a végrehajtó bizottságok, amelyek csak a tanácsok nevében vehetnek részt a polgári jogi forgalomban. A jogképesség megadását az 50/1953. (X. 23.) M. T. sz. rendelet az önálló költségvetési előirányzathoz fűzi, mert ez adja meg a szervezetnek a vagyoni önállóság ama minimumát, amely a polgári jogi forgalomban való részvételhez elengedhetetlen. Ez azonban egyben megszabja a szerv jogképességének határait ; a főszabály az, hogy pénzügyi önállóságuk egybevág jogképességükkel. A költség- vetésben megállapított céltól eltérő vagy a költségvetésben a konkrét célra meghatározott összeget meghaladó mértékű kötelezettség vállalására irányuló rendelkezés ezért meghaladja a szerv jogképességét, tehát semmis. Az 50/1953. (X. 23.) M. T. sz. rendelet 1. §-ból következő tételek további érvényét a javaslat törvényerőre emelkedése annál kevésbé érinti, mert azok a jogi személyek relatív jogképességéről általános érvénnyel rendelkező 28. § (2) bekezdésével összhangban állnak.
