Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
137 jogi személyiség kiépítését a szövetkezeti mozgalom, de szüksége van rá a különböző társadalmi szervezeteket és egyesületeket alkotó állampolgároknak is. Mindamellett a szocisliata jogi' személyek nemcsak funkcióikat, de jogi jellegzetességeiket tekintve is lényegesen eltérnek a burzsoá társadalom jogi személyeitől. Megszűnt az az éles különbség, ami a polgárok magánjogi jellegű jognyilatkozatával létrejött „magánjogi“ és az igazgatási aktussal létrejött „közjogi” jogi személyek között fennállott ; a jogi személyek közti megkülönböztetésnek alapja döntően az, hogy egyes jogi személyek kifejezetten gazdasági célokra alakulnak, ezért polgári jogképességük szélesebb körű és részletesebb polgári jogi szabályozásra szorul, másoknak pedig igazgatási, kulturális, egészségügyi stb. céljaik előmozdítása végett van szükségük polgári jogképességre, és ezért az szűkebb körű. A szocialista jogi személyek újszerűsége azonban jogi szempontból abban áll, hogy a szocialista polgári jog széles körben elismeri az olyan szervezetek jogi személyiségét is, amelyeknek nincs semmi a tulajdonukban, feltéve hogy részükre bizonyos vagyonrészt elkülönítettek, és őket e vagyonrész tekintetében bizonyos fokú rendelkezési joggal felruházták. Ezt a megoldást ugyanis — a magyar népi demokratikus viszonyok közepette is — az állami tulajdon egysége szükségessé teszi ; a rendelkezési jog ilyen értemű biztosítása pedig tulajdonjog nélkül is elegendő a polgári jogi forgalomban való részvételhez. Felszabadulás előtti jogalkotásunk a jogi személyek átfogó szabályozásával adós maradt. A magánjogi törvénykönyv korábbi tervezetei — elsősorban annak az említett szemléletnek az eredményeként, amely „magánjogi jogi személynek” csak a magánjogi jognyilatkozatok által létesített intézményeket tekintik — már eleve lemondtak a nagyobb területet átfogó szabályozásról. A magánjogi — közjogi jelleg szembeállítása mellett nehezítette a helyzetet a kereskedelmi jog önállósága. Ez azt vonta maga után, hogy nemcsak a közjogi jellegű szervezetek maradtak ki a magánjogi törvényjavaslatokból, hanem a vagyoni forgalomban résztvevő legfontosabb és legelterjedtebb gazdasági célú szervezetek is : a kereskedelmi társaságok, amelyek a kereskedelmi törvényben és más kereskedelmi jogi tartalmú törvényekben kerültek szabályozásra. A jogi személyeket átfogóan mind ez ideig szocialista jugunk sem szabályozta. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes típusok szabályozására semmi nem történt. A népgazdaság szocialista szektorának kialakulása és megerősödése, a tervgazdálkodás általánossá válása,az önálló gazdasági elszámolás módszerének érvényesülése olyan új,eddig nem ismert gazdasági-szervezeti formák kiépítésére vezetett, amelyeket a vagyoni forgalomban való részvételük érdekében jogi személyiséggel is fel kellett ruházni (állami vállalatok, középfokú gazdasági irányító szervek). Jogszabályok és kötelező mintaalapszabályok vagy irányadó alapszabályminták jöttek létre a különböző szövetkezetek területén. Rendeleti úton szabályozásra került a költségvetési intézmények jogi személyisége. A népi demokratikus rendszer igényeivel összhangban álló új szabályozásban részesültek az egyesületek is. A gyakorlat elismerte a szocialista építés szempontjából kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek (a párt-, a szakszervezetek stb.) jogi személyiségét is. Jogszabály jött létre az alapítványokról (1949:2. sz. tvr.). Kétségtelen, hogy jogunk a külön-külön szabályozás módszerével is számos vonatkozásban olyan tartalmilag helytálló, táradalmi viszonyaink fejlődését előmozdító megoldásokra jutott, amelyeket a Polgári Törvénykönyv javaslatának elkészítése során figyelembe kellett venni. Ez a módszer mégis arra vezetett, hogy az egyes jogi személyekre vonatkozó szabályok szükségtelen mértékben elütnek egymástól, és közös elveik a törvényhozásban nem alakultak ki. A javaslat e visszásságok kiküszöbölésére törekszik, nem hagyva azonban figyelmen kívül azt sem, hogy az egyes
