Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
125 MÁSODIK RÉSZ. A személyek. (8—87. §.) A javaslat második része a polgári jogi viszonyok alanyairól, a személyekről rendelkezik ; a polgári jogviszonyban való részvétel jogi feltételeit, kereteit és a személyek polgári jogi védelmét szabályozza. A személyek körében — annak megfelelően, hogy az államot nem lehet csupán a jogi személyek egyikének tekinteni — a javaslat az emberek (I—III. fej.), az állam (IV. fej.) és a jogi személyek (V—VI. fej.) polgári jogalanyiságáról rendelkezik. A jogi személyekről szóló rendelkezések külön szabályozzák az idevágó legfontosabb szervezetek : az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek jogalanyiságának kiemelkedő kérdéseit. A személyek jogalanyiságának szabályozását követik a személyek polgári jogainak védelmére irányuló rendelkezések (VII. fej.). Ehhez képest a II. rész négy címből áll : az ember, az állam és a jogi személyek jogalanyiságáról rendelkező címeket, valamint a személyhez fűződő jogokat szabályozó címet tartalmazza. I. CÍM. Az ember. (8-25. §.) A jogalanyok sorában a javaslat először az ember jogalanyiságával foglalkozik, mert ennek van a legáltalánosabb és a legalapvetőbb jelentősége. Tárgyalja az emberek polgári jogképességét (I. fej.), cselekvőképességét (II. fej.), valamint a jogképesség megszűnését (III. fej.). I. FEJEZET. Jogképesség. (8-10. §.) 1. Az első fejezet a jogképességre vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. Megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaságban mindenkinek lehetnek jogai és kötelességei (8. § (i) bek.). Ez a jogképesség általános, feltétlen és egyenlő. A jogképesség általános jellegéből következik, hogy az kivétel nélkül mindenkit megillet. Nincs különbség továbbá az emberek között a jogképesség terjedelme szempontjából sem: a törvény kifejezetten az életkort, a nemet, a nemzetiségi vagy felekezeti hovatartozást említi meg (8. § (2) bek.), de nyilvánvaló, hogy a jogképesség egyenlőségének minden más, kifejezetten fel nem sorolt vonatkozásban is érvényesülnie kell. A jogképesség teljességén nem változtat az sem, hogy bizonyos konkrét alanyi jogok, illetve kötelezettségek tekintetében a javaslat meghatározott esetekben sajátos feltételeket ír elő. A jogképesség ugyanis önmagában még nem konkrét jog, hanem a jogok vagy kötelezettségek elvont, gyakran további feltételektől függő lehetősége. Ez utóbbi tételből tulajdonképpen már következik, hogy a javaslat nem
