Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-30 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

30/a. szám. 347 számú tanulóképzés folyik még a Könnyűipari, Élelmezésügyi és az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeknél, illetve vállalatoknál. Mintegy 10.000 tanuló gyakorlati képzése az iskolák mellett működő jól felszerelt tanműhelyekben történik. A szénbányászat szakmunkás utánpótlására 9 tanbánya áll rendelkezésre. Az intézetek mellett működő tanulóotthonokban több mint 12.000 ipari tanuló kap, csekély térítés ellenében, teljes ellátást. A középfokú oktatási intézmények kiadásaira 562 millió forint jut. A költségvetés több mint 3.800 középiskolai és technikumi tanulócsoport szükségleteire, 30.000 középiskolai tanuló diákotthoni elhelyezésére, a középiskolai esti és levelező oktatásra, valamint az egészségügyi szakiskolák szükségleteire nyújt fedezetet. A középiskolai tanulócsoportok száma 110-zel emelkedik. Növekszik az egészségügyi szakiskolák hallgatóinak száma is. A középfokú oktatásban nehézséget okoz, hogy az oktatás erősen tagolt, ami a középiskolák egységes irányítását gátolja. Az ipari és közgazdasági technikumok túlzott mértékben szakosítottak. A felsőfokú oktatási intézmények 492 millió forint előirányzata több mint 38.000 hallgató oktatási költségeit fedezi. Az 1956/57. tanévben 31 felsőoktatási intézmény működik és 53 karon folyik az egyetemi és főiskolái hallgatók képzése. A felsőoktatási intézmények széttagoltságának részbeni felszámolása érdekében a Lenin Intézet az Eötvös Loránd Tudományegyetembe olvad be. Az Építőipari és közlekedési Műszaki Egyetem az eddig Szolnokon működött Közlekedési Üzemmérnöki Kar hallgatóinak képzését veszi át. Tovább folytatódik a miskolci, veszprémi és a budapesti műszaki egyetemek bővítése. Nagyobb összeg fordítható az egyetemek gép- és műszerellátottságának megjavítására. A felsőoktatásra szolgáló kiadások mintegy 25%-a diákjóléti célokra jut; a hallgatók 60%-a diákotthonban kap elhelyezést.. A hallgatók több mint 90%-axészesül ösztöndíjban. Az ösztöndíjaknak nagyrészt a tanulmányi eredménytől független folyósítása nem segíti elő a tanulmányi eredmények javítását. Az 1957/58. tanévtől kezdődően ezért új ösztöndíj-rendszer bevezetése szükséges, amely elsősorban a tanulmányi eredményeket veszi figyelembe. A népművelési intézmények fenntarrására 276 millió forint jut. Az előző évinél nagyobb összeget fordít a költségvetés a Magyar Rádió rendszeres televíziós műsor-szolgáltatására, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére, a külföldi kiadványok számának növelésére. A végrehajtott takarékossági intézkedések eredményeként csökken a vállalati kulturális és sportalap előirányzata. A kultúrházak és kultúrotthonok költségvetési előirányzata is kisebb, kiadásaikat az eddigieknél nagyobb mértékben kell saját bevételeikből fedezniök. A művészeti intézmények 200 millió forint előirányzata a Művelődésügyi minisztérium költségvetésébe tartozó Operaház, Országos Filharmónia, Nemzeti Színház, Magyar Néphadsereg Színháza, Fővárosi Operett Színház és Faluszínház, valamint a tanácsok költségvetésében szereplő többi budapesti és vidéki színház hiányára nyújt fedezetet. Az állami Kodály Kórus létrehozása kóruskultúránk fejlesztését szolgálja. Tovább folytatódik a miskolci színház átépítése és az új nyíregyházi színház építése. A művészeti intézmények kiadásainak több mint felét állami támogatásból fedezik. Egyes jelentősebb intézményeknél szükségesnek látszik olyan gazdálkodási rendszer bevezetése, amely a vezetők részére nyújtott nagyobb önállóság mellett arra is alkalmas, hogy az intézmények működését gazdaságosabbá tegye. * A tudományos intézetek és feladatok előirányzata többek között biztosítja, hogy a Szovjetuniótól kapott baráti segítség felhasználásával az atomfizika hazánkban is nagyobb jelentőséget kapjon. Uj feladat a kibernetika és ezen belül a gyorsműködésű automatikus elektronikus számológépek terén elért eredmények elsajátítása és továbbfejlesztése. A mezőgazdasági tudományos kutatások központjában a kukorica- és a lucernamag-termesztés fokozása áll. A műszaki tudományos kutatásokra és a kémiai kutatásokra fordított összegek elsősorban a hazai nyersanyag-források feltárását, hasznosítását, import anyagoknak hazai anyagokkal történő helyettesítését biztosítják. Jelentős összegek szolgálják az orvosi, biológiai valamint társadalomtudományi, nyelv- és irodalomtudományi kutatásokat.